Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1738 meg tudná ezt erősíteni, és gyakorló ügyvédként ő is több olyan ügyet mondott, amely esetben felmerült az, hogy nem egyegy visszaélésről volt szó, hanem rendszerszintűről, és sokszor - és sajnálom, hogy az MSZP nincs jelen - ezek a gyakorlatok nagyon sok esetben egyébként az MSZPs kormányokhoz, a médiában is megjelenő módon köthetőek voltak. Az már sajnálatos, hogy szerintünk egyébként a Fideszkormányzat sem tett eleget ezeknek az ügyeknek a meggátolására, illetőleg akár a szocia lista felelősöknek, akár politikus felelősöknek a korábbi gazdasági tevékenységük elszámoltatására. És akkor jött az a helyzet, hogy egy kicsit megkavarták néhány éve a felszámolók piacát, amire azt lehet mondani, hogy ideje volt hozzányúlni, de ennél azér t jelentősen - hogy mondjam? - hatékonyabban, és nem csak egyfajta stokinak az átadásaként kellett volna hozzányúlni, mert azt láthattuk, hogy egy jelentős, éves szinten egyébként 45 milliárdos piachoz úgy nyúltak hozzá, hogy átalakították a piacot, de sa jnos a visszaéléseknek a gyanúja ugyanúgy körbelengte ezt az egész átalakítást, és az nem egy megoldás, hogy megváltozik gyakorlatilag kis túlzással az elkövetőknek a személyi köre, a valódi megoldás az lenne, hogy egy működőképes és átlátható rendszer jön létre. A sajtóban olyan híreket olvashattunk, amikor megtörtént a „rendszerváltás” a felszámolói piacon, a 2014 februárjában kihirdetett pályázatról beszélünk, és akkor már a sajtóban és azóta is megjelentek azok a hírek, nehezen cáfolható hírek, hogy az új felszámolói névjegyzéknek a kialakítása nem volt a jogszabályoknak megfelelő, és azóta pereket is nyertek az érintettek a munkaügyi bíróságon. Hozzáteszem - hozzáteszem! , hogy ebben az esetben azt megint csak aláhúznám, hogy lehet, sőt biztos vagyok b enne, hogy azon cégek java része esetében, amelyek kikerültek a névjegyzékből, indokolt volt, hogy kikerültek, bár értettek a szakmájukhoz, de sok esetben azt visszaélésszerűen alkalmazták, és a saját meggazdagodásuk vagy a hozzájuk köthető érdekkörök megg azdagodása fontosabb volt, mint a jogszabályok betartása. Én tehát nem azt mondom, hogy az átalakítás ne lett volna indokolt, hanem azt szeretném megindokolni, hogy ilyen formában miért volt visszaélésszerű. Szóval, kevesebb hír volt, a sajtó nyilván keves ebb hírt adott erről, mint a trafikpályázatról, de nagyon sok hasonló elem vagy még azon is túlmutató elem megjelent, és gyakorlatilag a pályázat kiírása is olyan volt, hogy szubjektív, objektív pontokat lehetett adni a pályázatokra, és a 170 pontból csak 80at lehetett kapni objektív érvek alapján, 90et szubjektív módon ítéltek oda, ami eleve egy nehezen ellenőrizhető folyamat, ráadásul úgy, hogy 344 cég adta be a dokumentumait, amelyek közül 130 került be a névjegyzékbe, és ők egyébként 2021ig végezheti k ezt a tevékenységet, hiszen hétévente kell új pályázatot kiírni. Na most, a 130 nyertes pályázó közül 70 cég nem volt rajta az előző jegyzéken, önmagában még nem is ezzel lenne a baj, hogyha erre indokolt módon került volna sor, ahogy mondtam, az új szer eplők közül viszont felsejlik, és a médiában is megjelent, hogy a fideszes érdekkörök elég erősen jelen voltak. És most tényleg nem sorolnám fel, hogy ki meg hogyan, például itt is a trafikpályázatokhoz hasonlóan, bár itt a szakértelem még jobban elvárható , mint egy trafik üzemeltetésénél, de például szépségápolással foglalkozó cég is megjelent hirtelen a felszámolói piacon, mit ad isten, és arról is voltak hírek, hogy a kikerült vállalkozásoktól próbáltak szakembereket szerezni az újonnan elnyert pozíciójú cégek. Mit ad isten, a héttagú bizottságnál, amely pontozta, például olyan nevek, politikához alig köthető nevek jelentek meg, mint Seszták Miklós, Rétvári Bence, Szatmáry Kristóf, tehát ők bírálták el azokat a pályázatokat, és úgy, ahogy említettem, hogy a szubjektív pontozásnak a rendszere tulajdonképpen bármilyen szempont érvényesítését megengedte. Szóval, ők bírálták el, nem tudom, hogy a többi négy név akkor ezek alapján... - illetve feltételezni tudjuk, hogy hogyan alakult, hogyan állhatott össze ez a bizottság, és gyakorlatilag a sajtó szerint az utolsó hét helyre negyven pályázó is volt, ott már sorsolni is kellett, hogy ki kapja meg ezeket, vagy ki kerülhessen be a névjegyzékbe. (20.40)
