Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1736 helyett cégbírósági kényszertörlési eljárás bevezetése, a hitelezőket megkárosító cégtulajdonosok és vezetők szankcionálása, a felszámolói szakma megújítása, hatékonyabb állami felügyelete és ellenőrzése, a felszámolási eljárásokban állami szerv által működtetett elektronikus értékesítési rendszer kötelező alkalmazásának előírása. A fenti jogalkotás eredményei az elmúlt években má r megmutatkoztak, hiszen a felszámolási eljárások száma az utóbbi években, tisztelt hölgyeim és uraim, jelentősen csökkent. Engedjék meg, hogy kerekítetten adatokat közöljek önökkel! 2012ben 22 700 ilyen eset volt, 2013ban 13 500, 2014ben 17 500, viszon t 2015ben már csak 9700, 2016ban már csak 7900, 2017. április közepéig pedig összesen csak 1700 felszámolási eljárás indult. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A csődjog összefügg hazánk gazdaságának versenyképességével, mint ahogy azt hallottuk. A magyar gazda ság versenyképessége növelésének egyik kulcskérdése ugyanis, hogy a vállalkozások megfizethető feltétellel jussanak a pénzügyi intézményektől forrásokhoz. A hitelkihelyezés kockázatát növeli és a pénzügyi intézmények hitelezési hajlandóságát visszaveti, ha a cégekkel kapcsolatos hitelügyekkel összefüggésben kikötött pénzügyi biztosítékokat nem vagy csak jelentősen korlátozott mértékben tudják a fizetésképtelenné vált jogi személy hiteladós vállalkozással szemben érvényesíteni. A magyar gazdasá g versenyképességének másik kulcskérdése, hogy a hitelezők összessége nagyobb mértékű megtérülést kapjon a jogi személyektől a felszámolási eljárásokban. Erre tekintettel a felszámolási eljárásokat még átláthatóbbá, még ellenőrizhetőbbé kell tenni, továbbá teljeskörűen össze kell gyűjteni a jogi személy adós vagyonát, valamint a hitelezőket megkárosító volt cégvezetőkkel szemben jogi úton deliktuális kártérítési igénnyel kell fellépni, ha a vállalkozás vagyonát jogellenes módon csökkentették, vagy a fenyege tő fizetőképtelenség esetén nem vették figyelembe a hitelezők érdekeit. Az ezzel kapcsolatos anyagi jogi felelősségi szabályt az új Ptk. tartalmazza, de ennek eljárásjogi háttere a felszámolási eljárások, illetve a kényszertörlési eljárások kapcsán indítot t perekben sajnos nem volt egyértelmű. A fentiekre tekintettel a jelen törvényjavaslat a jogszabályok közötti összhangot is biztosítja, és a Kúria joggyakorlatelemző csoportja megállapításait is hasznosítja. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A biztosított hitel ezőket érintő változások tekintetében célkitűzése a törvényjavaslatnak, hogy a dologi és fiduciárius hitelbiztosítékok jogosultjait a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban úgynevezett biztosított hitelezőnek kelljen tekinteni. A felszámolási vagyon v édelme tekintetében pedig a Nemzeti Versenyképességi Tanács olyan elvárásokat fogalmazott meg, hogy a felszámolási eljárásban minél nagyobb legyen a hitelezők igényeinek a megtérülése. A tárgybeli törvénycsomag ezt a következőkkel kívánja elősegíteni. Telj eskörűen össze kell gyűjteni és a felszámoló rendelkezésére kell bocsátani a jogi személy adós teljes vagyonát. Meg kell akadályozni, illetve szankcionálni kell a jogellenes, a fedezetelvonó vagy a hitelezők érdekeit sértő egyéb tevékenységet. Eredményeseb bé kell tenni azokat a pereket, melyeket csalárd módon eljáró cégvezetők, cégtulajdonosok ellen indítanak a megkárosított hitelezők, illetőleg a felszámolók. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A joggyakorlatban nem volt egységes a Cstv. 51. §ának értelmezése, ez ért a Kúria joggyakorlatelemző csoportot állított fel. A jogkérdés az volt, hogy ha a felszámoló intézkedésének jogszabálysértő jellegét vagy mulasztását a bíróság megállapítja, akkor ki fizeti a révészt, ki fizeti meg a kifogást benyújtó személy költsége it. A törvényjavaslat ezt a kérdést úgy dönti el, hogy a bíróságnak a felszámolót kell köteleznie a kifogást elbíráló végzésben, ezért a felszámolónak kell kifizetnie a hitelező költségeit. Ez alól csak egészen kivételes esetben adhat felmentést a bíróság, csak akkor, ha a felszámoló a szakmai követelményeket betartva, a tőle elvárható módon járt el. Végül, de nem utolsósorban, tisztelt hölgyeim és uraim, csökken a bíróságok, a közjegyzők adminisztratív terhe, és egyúttal bővül a bírósági titkár jogkörben m eghozható végzéseinek köre.
