Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GALAMBOS DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1732 Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Galambos Dénes képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. GALAMBOS DÉNES, a Fidesz k épviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vezérszónoki felszólalásom jelentős részében az államtitkár úr által jelzett fogalmakat fogom én is használni, de abban a kontextusban, amit mondok, azt gondolo m, nem fog ismétlésnek tűnni, bár kétségtelen, hogy azokat a szakmai kérdéseket, amiket államtitkár úr érintett, én is fogom döntően érinteni. Magyarország versenyképességének javítása elemi érdekünk - azt gondolom, ez a megállapítás kezdésnek nem túlzás , de a magyar gazdaság fejlődésének alapja is egyben. Éppen ezért a kormány 2016 októberében döntött a Nemzeti Versenyképességi Tanács felállításáról, amely 2017. március 23án tartotta meg alakuló ülését. A grémium hat olyan területet jelölt meg, ahol fok ozottan szükséges új kezdeményezésekkel előállni. Ezek pedig a cégalapítás, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosítása, az adóadminisztráció, a kistulajdonosok védelme és a fizetésképtelenség. Ez utóbbi esetkört érinti az előttünk fekvő, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/15066. számú törvényjavaslat. Nem nehéz belátni azon összefüggést, hogy a hazai vállalkozásokat finanszí rozó pénzügyi intézmények akkor fogják a magyar gazdaságélénkítéshez megfizethető kamatkondíciókkal hitelezni a vállalkozói szektort, ha a dologi és egyéb hitelbiztosítékok érvényesíthetőségét a fizetésképtelenségi eljárások nem csökkentik, azokat nem lehe tetlenítik el. Éppen ezért a Nemzeti Versenyképességi Tanács olyan elvárásokat fogalmazott meg, hogy a felszámolási eljárásokban minél nagyobb legyen a hitelezők igényeinek megtérülése. Ennek egyik alapfeltétele pedig a felszámolási vagyon védelme. Államti tkár úr egyébként említette, hogy a felszámolói vagyon teljes körű összegyűjtése a felszámolói vagyon védelmének első lépéseként teendő és szükséges. A tervezett módosítás megteremti a jogszabályok közötti összhangot, és azt célozza, hogy a felszámolás elr endelését követően rövid időn belül tartalmazza az ingatlannyilvántartás a tulajdon felszámolására vonatkozó információt. Ez azért fontos, mert ezt követően az adós volt vezetői nem idegeníthetik el jogellenesen az ingatlant, és harmadik személyek sem tudj ák azt a felszámolási eljárás megkerülésével megvenni. A csődtörvény módosítása továbbá az adós volt vezetőinek a felszámoló számára történő irat- és vagyonátadási kötelezettségét pontosítja és kiegészíti. Szintén fontos intézkedésnek tartom, hogy a felszá molási eljárásokban meg kell akadályozni, illetve szankcionálni kell a jogellenes, a fedezetelvonó vagy a hitelezők érdekeit sértő egyéb tevékenységet. Továbbá eredményesebbé kell tenni azokat a pereket, amelyeket a csalárd módon eljáró volt vezetők, cégtu lajdonosok ellen indítanak a megkárosított hitelezők, illetve felszámolók. Ahogy államtitkár úr szintén jelezte, szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezek a módosítási javaslatok a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének ajánlásait, valamint a Kúria joggyakorlatelemző csoportja 2017. február 6án elfogadott összefoglaló véleményét is tartalmazzák. A törvényjavaslat az adós volt vezetőinek a hitelezők veszteségeiért történő helytállásával összefüggésben pontosítja az ilyen perek indításának é s lefolytatásának szabályait is. A jelenlegi szabályozás ugyanis ellentmondásos volt, amit a joggyakorlat jogértelmezéssel nem tudott feloldani, ezért ezek a perek sok esetben sikertelenek voltak. A módosítás megtartja a kétlépcsős perindítást, azonban a j ogalkalmazók javaslatára marasztalási pert csak a felszámolás lezárását követően lehet indítani 90 napon belül, hiszen a felszámolás lezárását követően derül ki, hogy melyik hitelező mely követelése nem térül meg, és ennek volte okozati összefüggése az ad ós volt vezetőinek felszámolási vagyon csökkenetésére irányuló korábbi intézkedéseivel.
