Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1707 közigazgatási rendtartás igazán kivételesen enged csak eltéréseket a közigazgatási rendtartás főszabályai alól. Ezt is fenn kívánja tartani továbbra is a javaslat, azaz minél ritkább legyen a közigazgatási rendtartástól az eltérés . Továbbá az ügyintézési határidők csak minimális emelése, minimális meghosszabbítása lehetséges, összesen legfeljebb a határidő egynegyedével módosulhat vagy egynegyedével hosszabbítható meg. Általános szabállyá tette a közigazgatási rendtartás a bíróságh oz való fordulás lehetőségét, ezért a fellebbezés lehetőségét viszonylag ritkán tartalmazza az általános közigazgatási rendtartás, mivel ez kiüresítené a közigazgatási bíróság megerősítését. Én is szeretném kiemelni a terminológiai változásokat. Azt gondol om, hogy ezek a terminológiai változások majd nemcsak a joggyakorlatnak, hanem nyilván a jogi oktatásnak is alapvető kulcskérdései lesznek. A terminológiai változásokat átvezeti ez a javaslat, elvégzi ezt az átvezetést, jogerő helyett véglegességnek nevezz ük a határozat ilyen állapotát, bírósági felülvizsgálat helyett közigazgatási pernek fogjuk nevezni, fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság helyett azonnali végrehajthatóságnak kell nevezni a határozat ilyen formáját, és az érdemi vizsgálat nélkül i elutasítás helyett visszautasítás fogalmát vezeti be az általános közigazgatási rendtartás. A szükséges módosítások másik nagy csoportja a közigazgatási perrendtartás miatti módosítások. Ezeknek egy jelentős része szinté n technikai jellegű, valamint deregulációt tartalmaz, és a legfontosabb tartalmi módosítások pedig a következők: ahogy az előbb is említettem, a közigazgatási perrendtartás általánosságban biztosítja a közigazgatási tevékenységgel szembeni bírósághoz fordu lás lehetőségét. Ez egy nagyon jelentős változás, nemcsak szemléletbeli, hanem gyakorlati jelentősége is van. Tehát a közigazgatási tevékenység a magyar jogállamban a bíróság teljes kontrollja alatt zajlik, és teljes bírósági ellenőrzés mellett tevékenyked nek a közigazgatási szervek. Ezért nem szükséges külön a bírói út megnyitásáról rendelkezni az egyes ágazati törvényekben, és nagyon kivételes lehet az olyan eljárás, amelyben nincs helye bírósághoz fordulásnak. A következő újítás, amit szeretnék kiemelni, hogy a bíróság reformatórius jogkörének kizárására csak különleges szakértelmet igénylő ügyek esetében kerülhet sor. Tehát ez azt jelenti, hogy míg korábban általános volt az a gyakorlat, és ez a közigazgatási eljárás egyik főszabálya volt, hogy a bíróság elsősorban hatályon kívül helyezéssel vagy megsemmisítéssel reagált arra, hogyha közigazgatási szerv határozata jogszabálysértő volt, most a főszabály éppen a bíróság reformatórius jogköre, és kizárásra, tehát a megváltoztatásra, a közigazgatási hatóság m egváltoztatásának tilalmára csak kivételesen kerülhet sor. Ezt erősíti ez a mostani törvényjavaslat. Mindezek alapján tehát, tisztelt Ház, úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat, amely alapvetően szakmai jellegű és koherens a már elfogadott két közigazgatási tárgyú törvényünkkel, szükséges ahhoz, hogy 2018. január 1jétől zökkenőmentesen hatályba lépjenek ezek a törvények, és az előbb említett módokon ez a most előttünk fekvő törvény is hozzájárul a közigazgatás teljes jogállami kontrolljához, azaz a magyar k özigazgatás minden szerve a független bíróság kontrollja alatt áll. Kérem ezért, hogy fogadják el a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Mesterházy Attila képviselő úr, az MSZP vezérszónoka felszólalásá t hallhatjuk. Tessék! MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy új általános közigazgatási eljárási kódex bevezetése szükségszerűen megköveteli szinte az összes ágazati törvény módosítását. Abban sincs vitánk, hogy ezeket a törvénymódosításokat célszerű egyetlen nagy törvényjavaslatba foglalni, hiszen tartalmilag ugyanazokat a változtatásokat kell végigvezetni minden törvényen. Tehát e törvényjavaslat indok oltsága és időszerűsége nem kétséges. Az azonban igencsak vitatható, hogy a törvényjavaslatba számos, az új közigazgatási eljárási kódexhez egyáltalán nem kötődő módosítást is belecsempésztek. Sőt, nemhogy vitatható, hanem
