Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1704 Elsőként megadom a szót Völner Pál úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, az előterjesztőnek. Parancsoljon! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés az általános közigazgatási ren dtartásról szóló törvényt és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt már korábban elfogadta. A két kódex a közigazgatás rendszerszintű megújítását célzó jogalkotási tevékenység része volt. E célok mentén az eljárásjogi oldalon számos eredményt muta ttunk fel már eddig is. A legfontosabbakat kiemelve: a járási hivatalok megerősítése, a bürokráciacsökkentéssel összefüggő eljárási egyszerűsítések, a központi hivatalok rendszerének felülvizsgálata, s ezzel a hivatali rendszer racionalizálása, vagy éppen a jelen javaslat alapját képező két eljárási kódex megalkotása. Ahogy már említettem, 2018. január ljei hatálybalépéssel fogadta el az Országgyűlés a két eljárási törvényt, és a törvény helyébe lépve tölti be a hatósági eljárásokra vonatkozó általános elj árásjogi kódex szerepét, tehát a korábbiak helyébe lépve. Az új eljárási kódex rendszerszerűen megújítva, paradigmaváltással biztosítja a közigazgatás törvényes működését, és az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését. (17.50) Mindezek re tekintettel január 1jéig minden hatósági eljárásjogi tárgyú, illetve ilyen jellegű rendelkezést is tartalmazó jogszabályt a hatósági eljárásjog új szabályozási rendszeréhez szükséges hozzáigazítani. Az önök előtt fekvő javaslat a törvényi szintet igény lő módosítási javaslatokat tartalmazza. Az egyes eljárások és eljárási részcselekmények vizsgálatakor bizonyos általánosítható szempontokat vettünk figyelembe a kodifikáció során. Ezek az általánosítható kérdéskörök: a felfüggesztés lehetővé tétele, a függ ő hatályú döntésben a kérelmezett jog gyakorlására vonatkozó rendelkezés kizárása, a kérelem kormányablaknál történő előterjesztésének kizárása, a hiánypótlási felhívás többszöri alkalmazásának lehetővé tétele, a fellebbezés lehetőségének az általános közi gazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti esetein kívüli lehetővé tétele, az ügyintézési határidők meghosszabbítása. A kodifikáció legfontosabb tartalmi aspektusai közül fontos kiemelni, hogy a hatósági eljárásjog egész szabályozási struktúrája változ áson megy keresztül, például miniszteri rendelet már nem állapíthat meg kiegészítő eljárásjogi rendelkezést. Ezért számos helyen a törvények felhatalmazó rendelkezéseinek módosítására kerül sor, a jelenleg miniszteri rendeleti szinten lévő eljárásjogi rend elkezések magasabb jogszabályi szintre történő helyezése érdekében. Számos, kifejezetten ágazati jellegű jogintézmény szabályozása került ki az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényből, így például a közmeghallgatás, a közreműködő hatóság, a hatósági közvetítő, a tanúsító szervezet. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a jogintézmények a közigazgatási eljárásjogban megszűnnének létezni. Az ágazati joganyagban azonban minden egyes eljárástípusban különkülön került felmérésre, hogy hol és milyen jogszabályi szinten szükséges, illetve lehetséges bevezetni azokat mint kiegészítő eljárásjogi rendelkezéseket. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény végrehajtási rendeletei közül kiemelést érdemel a szakhatósági közreműködésre vona tkozó szabályozás megreformálása. A kódex hatálybalépését követően vagy törvény, vagy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény végrehajtására kiadott, a szakhatósági kijelölésekről szóló egységes kormányrendelet tartalmazhat kizárólag szakhat ósági kijelöléseket, és e jogszabályok is csak közérdeken alapuló, kényszerítő indok alapján. Ezért minden ágazat tekintetében szükséges arról gondoskodni, hogy a hatályos szakhatósági kijelölések vagy deregulálásra kerüljenek, vagy törvényi szintre kerülj enek, vagy a hatályos szakhatósági kijelölések deregulációja mellett az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szükséges azokat nevesíteni. E végrehajtási rendelet megalkotására a későbbiekben kerül so r.
