Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet (átdolgozás) [COM (2016) 861; 2016/0379 (COD)], valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvt... - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
1690 regionális együttműködés támogatandó, annak a feltételeit a szabályozással elő kell segíteni, de önkéntes, alulról jövő alapon kell hogy működjön. Ezzel sze mben az előttünk levő javaslat nem önkéntes, nem alulról jövő alapon erőlteti ránk a regionális együttműködést, olyan okok és olyan szándékok miatt, amelyek erősen korlátozzák a tagállami szabályozás lehetőségét; a tagállami szabályozás esetén legyünk prec ízek, a rendszerirányító szabályozási jogát, mert nem az állam szabályoz, hanem a rendszerirányító szabályoz, azaz nálunk az FGSZ és a Mavir. Én úgy gondolom, ha az ilyen szabályozás szembemegy, amely az energiaunió elfogadásakor deklaráltan benne volt a n yelvezetben is és a döntéshozatalai mechanizmusban, az ellen fel kell lépnünk, mert nyilvánvalóan sérti a szubszidiaritás elvét. Hozzá kell tennünk, nem Magyarországgal van baj ezen a területen, nem is ezzel a régióval van baj ezen a területen, mert Magyar ország a határkeresztező kapacitásokat tekintve az elektromos áram vonatkozásában 50 százalékos arányt bír a beépített kapacitáshoz képest. Franciaország és Spanyolország között ez most fog felmenni 15 százalékra a következő években, van egy egyezségük. Ma gyarországon az elektromos áram piaca volatilis, nagyon könnyen mozognak az árak, ebből következően az egyetemes szolgáltatói áron kívül a piaci folyamatok működnek, a magyar gazdaságnak versenyhátránya az áramárból, a piaci áramár miatt nincsen, ellenben biztos, hogy lenne hátránya a fogyasztóknak, mint ahogy kimutatta a gyakorlat is, hogy például Csehországban piaci alapon drágább az áram. Hozzá kell tennem, Magyarországon van olyan szolgáltató, nem is egy, amelyik piaci alapon is kiajánlja a fogyasztók r észére az áram vételezését, de megint csak az előzőt mondom, mit ad Lenin, az egyetemes szolgáltatásban részt vevők nem oda mennek, mert a piaci alapon vételezett áram hol drágább, hol olcsóbb, de tendenciájában drágább. Úgy gondolom, hogy ezek az indokok, még egyszer, megerősítik azt, hogy foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel, foglalkoznunk kell azzal, hogy a szabályozás irányát, ha lehet, akkor változtassuk meg azzal a demokratikus eszközzel, amit a parlament által benyújtott javaslat jelent, és ezért ism ételten azt tudom mondani, meg tudom erősíteni, hogy támogatni tudjuk ennek a javaslatnak az elfogadását. Sajnos… (Ikotity István elhagyja a jegyzői széket.) Nem ment ki, itt van a jegyző úr. Volt ez a januári hideg, tisztelt képviselő úr, jegyző úr. Megné ztük, hogy a leghidegebb napon a beépített magyar megújulókapacitás milyen százalékos mértékű termelést tudott produkálni. Volt olyan időszak, amikor nem sütött a nap, rendkívül hideg volt és nem is fújt a szél. Ha azzal a kibocsátott árammennyiséggel kell ett volna ellátnunk arányaiban a magyar lakosságot és a magyar gazdaságot elektromos árammal, mint amit akkor és ott produkált a megújulós csapat, akkor azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársam, hogy akkor körülbelül olyan mennyiségű megújulókapacitást kellett volna beépíteni - maradjunk a szelesnél, az a jobbik szám , hogy költségét tekintve abból 2,9 méretnyi Paksi Atomerőművet lehetett volna felépíteni. Ha ezt a Napból próbáltuk volna megoldani, akkor ez a szám még brutálisabb, körülbelül 11 Paksi At omerőmű kapacitást kellett volna beépíteni. Tehát az az elképzelés, hogy csakis megújulókból lássuk el a magyar áramigényeket, az ilyen brutális számokhoz vezet. Egy olyan napról volt szó, amikor Európában nem volt szél, nem volt napsütés, és azért a magya r lakosság és a magyar ipar igényelte az áramot, mert anélkül megállt volna az élet. Ezért mondom, és hangsúlyozom, hogy helyes az a cél, hogy jobban integráljuk a megújulókat a meglevő rendszerbe, amit ez a csomag egyébként tartalmaz, amit 2016. november 30án bocsátott ki az Európai Unió, de ha tiszta energiatermelést akarunk, és biztonságos energiatermelést akarunk, akkor nem nélkülözhetjük a nukleáris energiát. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Józsa István képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! DR. JÓZSA ISTVÁN ( MSZP ):
