Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet (átdolgozás) [COM (2016) 861; 2016/0379 (COD)], valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvt... - ELNÖK: - FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1679 Köszönöm a sz ót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva Józsa képviselő urat, mielőtt az érdemi hozzászólásomat megtenném, azért egykét gondolatot engedjen meg, mint ahogy azt az Európai ügyek bizottságában is megtettük. Amikor az árösszeha sonlításokat teszi, és a különböző olajárakra hivatkozik, azért jó lett volna, ha azt az egyet elmondta volna, hogy most Németországban és Magyarországon mennyi a villamos energia ára: Magyarországon egyharmada a német áraknak, ez az egyik. A másik része a z, amikor éppen az utolsó gondolatai közt fogalmazza meg, hogy uniós források mi mindenre állhatnak rendelkezése, és amit Szijjártó külügyminiszter úr kifogásolt. Pontosan ez a probléma, tisztelt képviselő úr, hogy a határkeresztezési interkonnektorokra bi zony voltak és vannak európai uniós források, csak éppen nem valósították meg őket. Tehát amikor a külügyminiszter úr arról beszél, hogy ezeket a pontokat meg kellene valósítani, akkor ezt fogalmazza meg, hogy lehetőség van igénybe venni, hogy valóban, a g áz ne csak abba az irányba mehessen, hanem onnan befelé, Magyarország felé is. A másik pedig az, amit szintén a bizottsági ülésen megbeszéltünk. A skandináv példát hozta fel, csak azt felejti el mondani, képviselő úr, hogy Skandináviában a természeti adott ságok, a környezetükben lévő Norvégia gázkitermelési kapacitása, a rendelkezésre álló vízi energia és egyebek vonatkozásában sokkal homogénebb energiaellátásbiztonságot tudnak lehetővé tenni, mint egy középeurópai régióban. Úgy gondolom, akkor valós ezekne k a kérdéseknek a kitárgyalása, ha ezt itt részletesen el is mondjuk. A svéd gazdaság vagy a norvég, vagy a finn gazdaság lényegében évtizedekkel előbbre tart mitőlünk, ki tudott alakulni mindaz, amiről ön beszélt, de végül is ezt is meg kellett volna foga lmazni. Az Európai Bizottság 2016. november 30án terjesztette elő a „Tiszta energiát minden európainak!” című intézkedéscsomagját, és éppenséggel most beszélünk a villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről, val amint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezetről. (15.50) Ezért bátorkodtam a villamosenergiaárpéldát felhozni, ami Németországban van és Magyarországon, ami azt bizonyítja, hogy v alóban a villamosenergiaárak vonatkozásában tudjuk azt teljesíteni, amit idáig megfogalmaztunk az elmúlt időszakban. Az intézkedéscsomag része az energiaunió megvalósítása - különös hangsúllyal az energiahatékonyságra - a megújuló energiaforrások előtérb e állításával, valamint a stabil energiaellátás és az integrált energiapiac, továbbá a szabályozott energiaárak kivezetésének szándékával. Tehát meg van fogalmazva, hogy a szabályozott energiaárakat ki kell vezetni. A rendelettervezettel és az irányelvterv ezettel kapcsolatban fontos rámutatni arra, hogy azok tulajdonképpen korlátozzák a tagállamok mozgásterét az adott országokra vonatkozó energiamix meghatározásában. Egyszerűen ez tény, ezt az energiamixek vonatkozásában igenis korlátozzák, és itt szabad me gjegyezni azt, hogy amikor a nemzeti parlamentek szerepének növekedéséről beszél az Európai Bizottság különböző képviselője, akkor itt jön a lopakodó viselkedésük, hogy egyáltalán tulajdonképpen korlátozni akarják a nemzeti parlamentek lehetőségét is. Erre közvetett és közvetlen eszközöket találunk a tervezetben, azzal szemben, hogy a tagállamoknak az alapszerződésben foglalt joga, hogy saját maguk határozzák meg az energiamixüket. Kijelenthetjük tehát, hogy a szabályozás több eleme is sérti a szubszidiarit ás elvét, mint ahogy azt elnök úr megfogalmazta, és Józsa képviselő úr is többször utalt rá. Csak példaképpen említem, hogy a szabályozás regionális szintre emeli a tagállamok hatósági villamos átviteli rendszerirányítói feladatkörének egyes elemeit; önáll ó döntési hatáskörrel rendelkező regionális operációs központokat hozna létre. Ezt egyrészt ön teljesen jónak tartja, és működik is ez az együttműködés. Ami működik, ilyen alapon is működik, hogyha egyszerűen nem korlátozzák a tagállami felelősségeket és a tagállami árszabályozást is. Hiszen az ellátás biztonságát mindig a saját nemzet által meghatározott feladatokkal kell hogy az ország biztosítsa. Ha most már a
