Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet (átdolgozás) [COM (2016) 861; 2016/0379 (COD)], valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvt... - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1674 (15.20) DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon fontos napirendet tárgyalunk, ugyanis nemcsak a villamosenergiaellátás és az energiaunió kérdéseiről van szó, hanem a kormányoldal a saját belpolitikai törekvéseit is belekeveri ebbe a mai napirendbe. Hörcsik elnök úr ezerszer is próbálja kimo ndani - teljes együttérzéssel vagyok - a szubszidiaritás elvét, ami az ő nyelvjárásában kevéssé megy, hogy szubszidiaritás; mondja inkább helyben döntésnek, és akkor magyarul is érthető. Hallgatva az előttem szólókat, egyre inkább az az érzés erősödött ben nem, mintha a kormányzat és a kormányoldal egyfajta tudathasadásos, skizofrén állapotban lenne, amit Aradszki államtitkár úr szakmailag egyébként többnyire korrekt elővezetése is megerősített bennem, amit azzal kezdett, hogy az energiauniónak hívei vagyunk , azt támogatjuk, azokat a részleteket viszont, amelyek előttünk vannak, nem. Megmondom őszintén, hogy ezzel az egy mondattal önmagában magam is így vagyok, mert ezek a részletek tartalmaznak olyan elemeket, amelyek kritikára szorulnak. Abban igaza van áll amtitkár úrnak, hogy itt a részletek kicsit elnagyoltak, nem azok vannak kimunkálva, amelyek egy önkéntes átmenetet, egy természetes fejlődést segítenének. Időnként az energiaunió kialakítása nem annyira precíz, mint a súlyának megfelelően kellene, viszont a valós indoklás, hogy sárga lapot mutassunk, véleményem szerint egészen más, mint amit önök itt most bemutattak. Néhány kérdést szeretnék felvetni. Miért mondom én azt, hogy ez az indoklás egy hamis érvrendszert folytat, azt a politikai felhangot, aminek igazából csak belpolitikai célja lehet, hogy állítsuk meg Brüsszelt? Mert aki Magyarországon EUellenes, az ellensége annak a 1012 ezer milliárd forintnak is, ami az Unióból ideáramlik, ezt pedig komolyan nem vállalhatja föl senki. Nem lehetne Magyarorsz ágon 3 százaléknyi GDPemelkedés, ha 56 százaléknak megfelelő uniós forrás nem áramlana be. Ezt tehát nem gondolhatják komolyan. Itt az indoklásba belekeveredik nem szakmai, hanem egyéb politikai megokolásból vagy felfogásból eredő indoklás, amit én a mag am részéről rendkívül károsnak tartok, s ahogy az önök szakembereivel beszélgetek, ez valójában tőlük is idegen. Én úgy látom, hogy Magyarországon vannak, akik megértik az energiaunió lényegét, és a szakma igazából ennek megfelelően cselekszik, ugyanakkor a politika rátelepedett ennek a folyamatnak a gyengeségeire, és olyan célok érdekében, amelyeknek csak belpolitikai és a Fidesz számára elvileg hasznot hozó vagy önök szerint hasznot hozó vetülete van, eltorzítják a valós szakmai megítélést. Néhány kérdést hadd tegyek fel önöknek, talán egy picit elgondolkodnak. Hogy van az, hogy miközben Magyarország aláírója, támogatója volt a párizsi klímaegyezménynek, ugyanakkor a magyar kormány azért küzd, hogy szenes erőműveket lehessen továbbra is építeni állami támo gatással? Szeretném megjegyezni, hogy az az 550 gramm - aminek hadd ne mondjam a pontos mértékegységét, mert nem tudom, az benne van a pontos leiratokban, de a szám, azt hiszem, helyes, hogy 550 gramm - az államilag támogatott szenes erőműveket zárja ki. H a valaki úgy gondolja, hogy neki megéri piaci alapon szenes erőművet építeni azzal együtt, hogy a széndioxidkibocsátási kvótát is megfizeti utána, továbbra is lehet. Az, hogy az állam aláír egy klímamegállapodási egyezményt, majd utána aláveti magát ann ak a törekvésnek, hogy ő maga ne szennyezze tovább a levegőt széndioxiddal, én azt hiszem, hogy valójában összhangban lenne. Tehát én azt hiszem, hogy önöknek ez az érve legalábbis ellentmondásos. Vagy itt van Szijjártó miniszter úrnak az egyik érve vagy kirohanása, aki egyik nap még rá akarja szorítani Romániát és Horvátországot, hogy tartsa be az uniós szabályokat, hogy - idézem szó szerint - oldják fel a Magyarországgal szembeni déli energiablokádot, mivel jelenleg sem a magyarhorvát, sem a magyarromá n vezetéken nem lehetséges a gázszállítás Magyarország irányába, csak fordítva, míg a másik nap a szakmai államtitkár úr a regionális együttműködésekkel kapcsolatban állít fel problémát, hogy ne fogadjuk el azt a szabályt, hogy a regionális irányítási közp ontoknak bizonyos jogosultsága lehetne. Azért meglepő ez, mert egyszerű konyhai logikával el lehet dönteni, hogy ha
