Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet (átdolgozás) [COM (2016) 861; 2016/0379 (COD)], valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvt... - DR. HÖRCSIK RICHÁRD
1670 címmel: „Tiszta energia minden európainak!”. Ez egy intézkedéscsomag, amelynek részét képezi az alábbi két jogalkotási javaslat, tehát a villamos energia belső piacáról szóló rendelettervezet, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvtervezet. Tisztelt Képviselőtársaim! E két jogalkotási javaslat szorosan összefügg, u gyanannak a csomagnak a része, ahogy említettem, és ezért indokolt, hogy részben időt is spóroljunk, hogy együtt tárgyaljuk a két jogszabálytervezetet. Az Európai ügyek bizottsága tegnap, a tegnapi ülésén megállapította, hogy a szubszidiaritás elvének vizs gálata jogilag lehetséges, mivel az Országgyűlés indokolt véleményének megküldésére rendelkezésre álló nyolchetes határidő az irányelvtervezet vonatkozásában 2017. május 9én és a rendelettervezet vonatkozásában pedig 2017. május 17én jár le. Tisztelt Eln ök Úr! Az Országgyűlés plenáris ülésén immáron ötödik alkalommal folytatunk úgynevezett szubszidiaritásvizsgálatot. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy ez egy olyan különleges, a lisszaboni szerződés második jegyzőkönyve szerinti parlamenti elj árás, amelynek a célja, hogy a nemzeti parlamentek kifejthessék véleményüket az uniós jogszabálytervezetről, és ha kell, akkor együttes fellépéssel akadályozzák meg, hogy az uniós intézmények az átruházott hatáskörüket túllépjék. Úgy hiszem, hogy a képvise lők az elmúlt évben megtanulták, megtanultuk, hogy az Országgyűlésnek úgynevezett indokolt véleményt csak kiemelkedően fontos ügyben érdemes elfogadni. Úgy hiszem, hogy jelen esetben ez érvényes ezeknél a javaslatoknál, hiszen ezek lehetséges majdani társa dalmi és gazdasági következményei indokolják a parlamenti vizsgálat lefolytatását. Tudniillik az előbb említett két uniós javaslat, elsősorban a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvtervezetek elfogadása, bizony keménye n érintené az egyszerű polgárok, a családok anyagi helyzetét. Magyarán szólva, tisztelt képviselőtársaim, arról van szó, hogy az irányelvtervezet elfogadása esetén bizony veszélybe kerülne az a rezsicsökkentés, ami a villamos energia vonatkozásában is érez hető volt a polgárok zsebében, és veszélybe kerülne mindaz, amit a polgári kormány az elmúlt másfél év során elért a rezsicsökkentés ügyében a választópolgárok közös erőfeszítésével, ha úgy tetszik, akkor éppen a multinacionális cégek érdekeit képviselő br üsszeli Bizottság ellenében. (15.00) Tudniillik az uniós irányelvtervezet már a hatálybalépéstől számított öt éven belül, az átmeneti idő alatt bizony szigorú feltételek fennállásához kötné a villamos energia árképzésében való állami beavatkozás lehetőségé t. Ezt követően pedig teljes mértékig az Európai Bizottság úgynevezett diszkrecionális hatáskörébe utalná a döntés jogát. Tisztelt Képviselőtársaim! Véleményünk szerint a nemzeti hatósági árszabályozás a lakossági fogyasztók számára az energiaár megfizethe tő szinten tartásának az egyik szükséges eszköze. Magyarország is hatóságiárszabályozást alkalmaz a kiskereskedelmi villamosenergiaárak tekintetében. Az irányelvtervezet 5. cikke ezt a jelenlegi lehetőséget olyan mértékben korlátozná, ami gyakorlatilag a nnak megszüntetését jelentené. Az irányelvtervezet alapvető hiányossága, tisztelt képviselőtársaim, hogy figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az energiaszektor a gazdaságnak egy rendkívül speciális szegmense, ezért az energiapiac liberalizációja, a sza bályozott árak kivezetése a tapasztalatok szerint nem fokozza a versenyt, viszont jelentős áremelkedéshez vezet. Amikor tehát, tisztelt képviselőtársaim, az előttünk fekvő uniós irányelvtervezet a hatósági ár határidőre történő megszüntetésére tesz javasla tot, véleményünk szerint nem veszi figyelembe az egyes tagállamok közötti komoly gazdasági különbséget. Tegnap Aradszki államtitkár úr a bizottságunkban elmondta, hogy KeletEurópában a fogyasztók helyzete teljesen eltérő, és az egy főre jutó jövedelem az EUátlag 70 százaléka, ugyanakkor a háztartások energiára fordított költségeinek aránya a jövedelmükhöz viszonyítva az EUátlag kétszerese. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
