Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 18. kedd (213. szám) - A munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1569 Ez így sehova nem veze t, csak a társadalmi katasztrófába, kedves képviselőtársam. Köszönöm a figyelmét. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most soron kívül megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak. CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztér iumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Csak hogy ne összevissza beszéljünk, pontosan szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslat miről szól. Ander képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy a munkavállalók rosszabbul nem járhatnak 3 év viszonylatában , mint a munka törvénykönyve jelenleg is szabályozza ezt. A heti 40 óra az heti 40 óra 3 év viszonylatában. Jelenleg ez a bizonyos elszámolási időszak maximum 12 hónapig tolható ki, bővíthető, ez lenne egy 36 hónapos keretre kibővítve, de úgy, hogy az éven kénti elszámolási alap továbbra is a heti 40 óra. Nem több. Nem változik semmit sem, 36 hónap lenne maximálisan az az időszak, amire ki lehet bővíteni. (19.10) Tehát a munkavállalók nem járhatnak rosszabbul. És azért Gúr képviselőtársamnak is szeretném mon dani: én azért bízom abban, hogy Magyarországon a munkaadók és a munkavállalók is törvénytisztelő emberek, és a törvényt be fogják tartani; azt a törvényt, amely kimondja, hogy csak abban az esetben lehet ezzel az időkeretes megállapodással és lehetőséggel élni, ha a felek megállapodnak egymással. Tehát ahhoz mindenképpen egy érdekképviseleti szervezet kell, aki a munkavállalók érdekében megállapodik a munkaadóval. Ha ez a megállapodás nincs, akkor nincs munkaidőkeretes foglalkoztatás. Bízzunk abban, hogy M agyarországon a munkaadók és a munkavállalók törvénytisztelő emberek! Én bízom ebben, és ezért merem azt mondani, hogy senki hátrányára nem szolgál ennek a törvénytervezetnek az esetleges majdani elfogadása. Azt azért, hogy bárki bárkinek a füttyére vagy z enéjére táncolna, vissza szeretném utasítani a Gúr képviselő úr által mondottakat. Azt mondta, azt próbálta sugallni, hogy itt valami multinacionális cégek mozgatják a Gazdasági bizottság kezeit, és ők íratták ezt a bizonyos törvénytervezetet. Nem ez törté nik, képviselő úr, mert én emlékszem arra, hogy ha egyébként ebből indulnánk ki, ilyen alapállásból vizsgálnánk egymás működését, akkor én is tudnám azt mondani, hogy volt egy bizottsági elnök a 2006 és 2010 közötti parlamenti ciklusban, aki a munkaügyekér t felelős munkaügyi szakbizottságot vezette a parlamentben. És akkor, amikor egy nagy cég bejelentette azt, hogy nagyszámú munkavállalótól meg kíván válni - 2 ezer főről volt szó, ez Magyarországon nem kevés munkavállaló; három gyárában tette volna ezt me g, és az egyik gyáregységében ez körülbelül 15001600 embert érintett volna , akkor az érintett képviselők, azok a képviselők, akik ott laktak adott településen, ahol ez a cég működtette a gyáregységeit, azt kérték öntől, mert ön volt az a bizottsági elnö k, hogy legalább hívja be ennek a cégnek a vezetőjét vagy vezetője által megnevezett valakit, hogy mondja el, hogy mit akarnak csinálni ezekkel az emberekkel majd, miután fölmondanak nekik. Ön arra nem volt hajlandó, hogy megkérdezze a céget egy bizottsági ülés keretén belül, hogy mit akarnak, hogyan akarják kielégíteni végkielégítéssel az embereket, milyen biztosítékot adnak nekik arra vonatkozóan, hogy ha majd munkanélkülivé válnak, akkor hogyan tudják folytatni az életüket. Tehát ne vádaskodjunk, és ne m agyarázzunk egy törvénytervezetbe olyat bele, ami nincs benne, és ne bántsuk már egymást, ne piszkáljuk már egymást olyannal, ami egyébként nem olvasható ki ebből a törvénytervezetből! Arról van mindössze szó, hogy egy 12 hónapos időszakot lehetőségként 36 hónapra engedne tágítani a törvénytervezet abban az esetben, azokkal a biztosítékokkal, ha a felek, a munkaadók és a munkavállalók képviselői megegyeznek ebben. Ha ez nem történik meg úgy, ahogy az elmúlt időszakban volt már erre példa Magyarországon, akk or nem vezették be a
