Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 18. kedd (213. szám) - A munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1564 sokaságával lehet gyakorta találkozni, ahol 1020 napot meghaladó folyamatos munk avégzés is utolérhető. Azt akarom kihozni az egész történetből, hogy nem lehet egy szájjal hideget és meleget fújni, nem lehet egyszer a családról, egyszer pedig a munkáról beszélni, hanem ennek a harmóniáját kellene megteremteni. A család és a munka egyen súlyát kellene biztosítani. Nem megyek vissza, emlékeznek biztosan a közúti közlekedéssel kapcsolatos törvénytervezet dolgára is, ahol a 24 órából akár 16ot is képesek lettek volna elvenni az emberektől, a munkavállalóktól csak azért, hogy bizonyos értele mben ki tudják váltani azt a munkaerőt, amelyik nincs meg már, mert nem hajlandó szerepet vállalni, hiszen elhagyta ezt az országot az önök jóvoltából. A munkakörülmények tekintetében mindaz, amilyen helyzetet önök életre hívtak, az egyrészt bizonyos értel emben az elvándorláshoz, másrészt pedig, nem akarom élesíteni a történetet, de a munkabékének a felborulásához is vezet. Ja, persze, hogy sztrájkot szinte nem lehet csinálni? Ennek a sztrájktörvényét megcsinálták, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a sztráj kok lehetőségét. De a legnagyobb baj, a legnagyobb probléma ott van, hogy önök nem vonják be a szociális partnereket az érdekegyeztetés rendszerébe. Persze itt is rögtön kérdezhetnék, hogy vane valójában valós érdekegyeztetés ma Magyarországon. Szóval, az t szeretném mondani, Bánki Erik elnök úr, hogy képviselői vagy bizottsági indítványok hátterében nem jó, ha egyáltalán az sejlik fel, hogy egyegy multinacionális vállalkozás erős lobbitevékenysége köszön vissza. Nem csak gazdasági érdekek vannak, főleg n em egyéni érdekek, hanem vannak munkavállalói érdekek is, amelyeket minden tekintetben érdemes számításba venni. És az utolsó összegző gondolatom ehhez a törvénytervezethez illesztetten. Hogyha önök komolyan gondolják, hogy szükség van olyan típusú változt atásokra olyan cégek esetében, ahol a termelés ciklikussága megkívánhatja az egy éven túli munkaidőkeret beosztásának lehetőségét, itt három évre, mint ahogy önök ezt mondják, akkor ezt - még egyszer javaslom - konzultálják meg azokkal, akik ebben érintett ek, mielőtt törvénytervezetet nyújtanak be a Ház elé. Konzultálják meg (Bánki Erik: Jó, megtörtént.) , a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma elé vigyék be, ott rengeteg javaslat született már a munkatörvénykönyv tervezetéhez illesztett vá ltozásokkal kapcsolatosan. Azokat önök mind leseperték eddig az asztalról, ez meg nem került oda sem, még megvitatni sem tudták. Úgyhogy érdemes lenne erre is figyelni. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Jobbik mögött helyet foglaló függetlenek soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr, jegyző úr. Most megadom a szót Hollik István képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Gúr Nándor képv iselőtársamnak szeretném mondani, hogy ha önök ennyire foglalkoztak volna a munkavállalók biztonságának a helyzetével, akkor kormányzásuk nyolc éve alatt nem szűnt volna meg 200 ezer munkahely. Márpedig megszűnt. (Bánik Erik: Így van.) És ha mi valamit nag yon rosszul csinálnánk, akkor 2010 és ’17 között nem jött volna létre 700 ezer új munkahely. Létrejött. És azt gondolom, hogy ennek az alapvetően foglalkoztatásbarát politikának az az alapja, hogy mi azt gondoljuk, hogy sikeres gazdaságpolitikát és foglalk oztatáspolitikát csak együttműködésre lehet alapozni. Eddig is ezt tettük, ha látja például a minimálbérrel vagy a garantált bérminimummal kapcsolatos, kormányzat által tető alá hozott megállapodást. Itt is ezt fogja látni, ugyanis, tisztelt képviselő úr, ebben az ügyben is volt az érintettekkel egyeztetés. Azt gondolom, hogy ön rosszul értelmezi a törvényt, hiszen ön azt gondolja, hogy ez a szabályozás, amely a munkaidőkeretet 36 hónapban állapítaná meg, csak a munkáltatóknak jó. Ön ebbő l indult ki, ez volt a kiindulópontja, de ez egy téves kiindulópont. Ennek a szabályozásnak a nyertesei nemcsak a munkáltatók, hanem a munkavállalók is. Ugyanis sok olyan eset előfordult,