Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 18. kedd (213. szám) - A munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1561 időpontjára vonatkozott, kiegészül azzal, hogy a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mennyiségéről is tájékoztatást kell adni a munkavállaló részére. További biztosíték az, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében a javaslat a hosszabb munkaidőkeret kapcsán is megerősíti a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket. További kötelezettség, hogy a javaslat a hosszabb keret alkalmazása esetén arról is rendelkezik, hogy a munkavállaló havonta egyenletes bérezésben részesüljön, így a t eljes időszak alatt az általános munkarend alapulvételével folyamatosan a szerződésben meghatározott munkabérét kapja akkor is, amikor nem dolgozza le valamennyi munkaóráját, és akkor is, amikor a meghatározott munkaóráknál többet rendel számára a munkálta tója. Számára a túlmunkáért bérpótlék csak a beosztástól eltérő, rendkívüli munkaidőre jár, amely egyéb pótlékokkal együtt az adott hónapban kerül kifizetésre. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat legfontosabb eleme mindazonáltal az, amit én is szeretnék hangsúlyozni, hogy a fent vázolt lehetőség csak akkor válik szabállyá, ha erre vonatkozóan a munkaadók és a munkavállalók erről egymással megállapodnak. A hosszabb munkaidőkeret kizárólag erre vonatkozó kollektív szerződés esetén biztosít eltérést a munkai dőszervezés általános szabályaitól, így a törvény csak azoknak a vállalkozásoknak a számára teszi elérhetővé a hosszabb munkaidőkeret eszközét, ahol a szociális partnerek kollektív szerződéssel szabályozzák a munkakörülményeket. A rugalmas foglalkoztatás szabályozásában a kormányzat feladata a munkavégzés kereteinek rögzítése és a munkavállalók garanciális érdekeinek biztosítása, a szabályozás további alakításában azonban teret kell engedni a felek megállapodásainak, bővíteni kell az egyéni és kollektív au tonómia lehetőségeit, azaz erősíteni kell a felek megállapodásainak szabályozó szerepét. Magyarországon a kollektív megállapodások szerepe viszonylag korlátozott, ezért a kormány az ösztönző rendelkezésekre vonatkozó javaslatokat kiemelten támogatja. Tiszt elt Képviselőtársaim! A javaslattal összefüggésben elmondható, a munkaidőszervezésre vonatkozó szabályozás területén a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerőpiaci igényekre tekintettel az eddiginél rugalmasabb megoldást nyújt ez a tervezet, amely ug yanakkor figyelembe veszi a munkavállalói érdekeket is. A benyújtott törvényjavaslat kibővíti a munkarend alakítására vonatkozó szabályokat, de mindezt úgy, hogy a közvetlenül érintett felek hatáskörébe utalja ezt. (18.30) Ezek biztosítják azt, hogy a ruga lmas munkaidőbeosztás mellett nagyon fontos garanciákat kapnak a munkavállalók és a munkavállalókat képviselő érdekvédelmi szervezetek arra, hogy a munka törvénykönyve és a munkaadók és a munkavállalók megállapodása betartásra kerüljön. Köszönöm a figyelm üket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Kérdezem, a Fidesz képviselőcsoportja részéről kíváne valaki szólni. (Bánki Erik jelzi, hogy nem kíván szólni.) Bánki Erik bizott sági elnök úr jelzi, hogy a bizottság nevében elmondta álláspontjukat. Akkor megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, jegyző úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Ti sztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr azt mondja, hogy ez egy lehetőség. Azt mondja, hogy ez a lehetőség a kollektív szerződések keretei között, annak a megegyezésével párosulva, azt mondja, hogy a munkaadók és a munkavállalók gyakorlatilag kölcsönös aka ratán nyugszik. Államtitkár úr, ugye, ön sem gondolja komolyan azt, amit mond? Ugye, ön is tudja azt, hogy a munkaerőpiacon a munkaadók és a munkavállalók különböző súlyú tényezők?
