Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 18. kedd (213. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Hány munkahelyet teremt a paksi bővítés?” címmel - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
1507 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Önök a tudottan veszteséges paksi bővítési beruházás elfogadtatása érdekében egyre képtelenebb számokkal dobálóznak. Újabban már 10 ezer munkahelyet emlegetnek a bő vítés kapcsán, aminek semmilyen valóságalapja nincs. A Teller- és a Lévaiprojekt keretében készült előkészítő tanulmányok szerint legfeljebb 34 ezer új munkahellyel lehet számolni, de annyival is csak az építkezés csúcsidejében, és a szóban forgó létszám nagyobbik fele akkor is speciális szaktudással rendelkező külföldi, elsősorban orosz mérnök lesz. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A Paks II. Zrt. és saját tájékoztató kiadványa pedig 700800 főben jelölte meg a jele nlegi paksi létszámon felül tartósan foglalkoztatott új munkaerő mennyiségét, ami az előzetes kalkulációk szerint nagyon közel áll a valósághoz. De tegyük fel, hogy minden szakember téved, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor tudja jól, és a bővítés valóban 10 ezer új munkahelyet teremt. Ebben az esetben önök 10 ezer munkahelyet hoznának létre minimálisan 10 ezer milliárd euró befektetéssel, vagyis minden munkahely egymillió euróba, 310 millió forintba kerülne. Biztosan jó üzlet ez? Azért kérdezem, mert a most önök által bezárni tervezett CEU tanulmánya szerint tisztán az energiahatékonysági célra a hozzáférhető uniós források hatékony felhasználásával egy országos hőszigetelési és fűtéskorszerűsítési program elindításával 100 ezer új munkahely keletkezne tartó s, 3040 éves időtartamra, méghozzá nem egyetlen ponton, hanem szerte az országban, a válságövezetekben is, anélkül, hogy mindez a magyar adófizetőket terhelné. Kérdezem tehát, hogy pontosan mire alapozva, hány munkahelyet remélnek a paksi bővítéstől. Ezek az állások mikortól és mennyi időn keresztül lesznek majd elérhetőek? Mekkora arányban lesznek betöltve külföldi szakemberekkel? És miért gondolják, hogy mindez jobban megéri, mint ha az EU pénzén hoznánk létre sokkal több munkahelyet, sokkal kisebb befek tetéssel, sokkal hosszabb időre, legalább ugyanannyi energiát megspórolva, mint amennyit Paks II. termelni fog? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Az interpe llációra Csepreghy Nándor államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó. CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Örö mmel fogadtam azt, hogy az LMP lényegében csak kezdi elfogadni a tényeket, és elismeri azt, amit az Európai Bizottság is állít, hogy a magyar államnak, illetve Magyarországnak jelentős hasznot fog termelni a paksi atomerőműberuházás. Ezért is látjuk azt, hogy az elmúlt hetekben változott a párt kommunikációja, és részletkérdéseken próbálnak fogást találni, habár ezt rosszul teszik. Engedje meg, képviselő asszony, hogy némelyik tárgybeli tévedéséről felvilágosítsam. Egyrészt arról beszélünk, hogy a Paksi At omerőmű fejlesztése elsődlegesen nem egy munkahelyteremtő projekt. A Paksi Atomerőmű fejlesztése és az atomerőművi kapacitások magyarországi megtartása alapvetően arról szól, hogy a magyar energiatermelés hogyan maradhat szuverén, hogyan tudja diverzifikál ni energiafüggőségét Magyarország egy ilyen kitett helyzetben. A Paksi Atomerőmű, nagyon röviden, ahogy azt képviselő asszony is tudja, arról szól, hogy a magyar állam hogyan lesz képes garantálni az olcsó és kiszámítható árú elektromos áramot a magyar fog yasztók és a magyar ipar számára. Tehát ha ennek vannak egyéb járulékos hasznai is, mint például a munkahelyteremtés, az mindenképpen csak másodlagos az energiaszuverenitás kérdése mellett. De hogy a járulékos hasznokról is beszéljünk, engedje meg, hogy há rmat ezek közül mindenképpen megemlítsek. (15.10)
