Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 18. kedd (213. szám) - Kepli Lajos (Jobbik) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „Miért hátrál ki a Kormány a magyar társadalom nyolcvan százalékának véleményével megegyező, az óraátállítás eltörlését célzó javaslatunk mögül?” címmel - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1503 Önök sokszor Brüsszelre hivatkoznak ebben a kérdésben is, de nem értjük, hogy miért hivatkoznak Brüsszelre, amikor ellenérvet kell keresni, hiszen önök folyamatosan, állandóan szabadságharcot vívn ak Brüsszel ellen. Ha a magyar emberek akarata az óraátállítás eltörlése, akkor tessék azt végrehajtani, ha kell, itthon, ha kell, Brüsszelig menve. Önöket azzal bízták meg a választópolgárok, hogy képviseljék a túlnyomó többség akaratát. Ha önök erre nem hajlandók, akkor természetesen nincs ezzel semmi gond, majd megteszi ezt a Jobbik sok minden más intézkedéssel együtt 2018ban kormányra kerülve, ugyanis mi a nép pártján állunk. Öntől, államtitkár úr, egy határozott választ szeretnék ké rni arra, hogy azt a határozati javaslatot, amely a Ház előtt fekszik, és amelyet Szávay István képviselőtársammal közösen nyújtottunk be, támogatjae a kormány, avagy ellenzi. Szeretnéke az óraátállítás eltörlését, szeretnéke ezt bármilyen módon napiren den tartani, bármilyen intézkedést hozni ennek érdekében, vagy pedig letesznek róla, nem foglalkoznak tovább ezzel a kérdéssel, és ezzel elutasítják a magyar társadalom túlnyomó többségének akaratát? Várom érdemi válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik s oraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott kérdésre a választ Fónagy János államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, e lnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kérdésére válaszolva: a kormány nem támogatja. A kormány nem Brüsszelre hivatkozik, hanem az észszerűségre és alapvető gazdasági érdekekre, az óraátállítás ugyanis alapvetően gazdaságpolitikai kérdés. Energetik ai szempontból az óraátállítással Magyarországon mintegy 100120 ezer megawattóra villamos energiát takarítunk meg, ami egy közepes magyar város, mintegy 3040 ezer háztartás éves szükségletének felel meg. A tavaszi óraállítás után az átállítás napján is é rzékelhető volt a villamosenergiafogyasztás csökkenése az előző napi értékekhez képest. A fogyasztási adatokból kitűnik, hogy jelentős energiamegtakarítást érünk el az óraállítással, főleg az esti csúcsterhelés csökkent már vasárnap is. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva a Mavir mérései szerint egy nap körülbelül 1,53 százaléknyi villamos energia takarítható meg. A jelenleg alkalmazott módszer azon alapul - és ez nem nem létező társadalmi közvéleménykutatási méréseken alapszik, hanem sz ámokon , hogy csökkentsük a különbséget a természetes világosság napi idősávja - ami hazánkban, a két szélső esetet említve, télen reggel 7.30 és délután 3 óra 55, míg nyáron hajnali 4.45 és este 20 óra 45 közötti időtartamot jelent , valamint az átlagos ébrenléti idő - amely reggel 7 és este 10 óra közé esik - között. Minél jobban egybeesik ez a két idősáv, annál kevesebb mesterséges energiát használunk. A télinyári időszámítás nemcsak energiamegtakarítást eredményez, hanem az észszerűség is ezt kívánja . Megszüntetése a közösségi közlekedésre is jelentős hatást gyakorolna. Egy ilyen lépés érintené a belföldi menetrend rendszerét és a hazánkon áthaladó külföldi menetrendszerű járatok csatlakozásait, amit ugyancsak nem 80 százalékban állapítanak meg, hanem menetrend írja elő. A nemzetközi vonatok az év folyamán nem egyforma időfekvésben közlekednének. A csatlakozások szervezése számos nehézséget okozna, mindezek különösen Ausztria és Szlovákia irányába. Magyarország áttérése más időzónába a kereskedelmi, va súti, légúti, közúti közlekedés és a pénzügyi szolgáltatások szempontjából jelentősen hátráltatná a gazdaság működését és a turisztikai együttműködést. Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnerei Németország, NyugatEurópa országai és más EUtagállamok. Hazánk a javaslat bevezetése esetén nem lenne egy időzónában ezen kereskedelmi partnerországokkal, hanem például Ukrajnával, Romániával, Bulgáriával, Törökországgal kerülne egy idősorba. S végezetül, de nem utolsósorban - ön hivatkozott rá, ezért engedje meg, hogy én is felhozzam - igen, valóban egy európai uniós irányelv is vonatkozik rá, amelyet mi a csatlakozásunkkal
