Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 18. kedd (213. szám) - Bizottság felkérése beszámolóról történő határozathozatalra - Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Hatalmas különbség a magyar fizetésekben!” címmel - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1491 legnagyobbak. Mindegy, hogy mit nézünk, mindegy, hogy fizetéseket nézünk vagy éppen foglalkoztatási helyzetet, a különbségek óriásiak. Ha a KSHnak a 2016. évre vonatkozó adatait vesszük górcső alá , akkor azt lehet látni, hogy a fizetések tekintetében Budapesten a nettó átlagkereset 226 ezer forint. Nem ez a baj, ez se sok. A probléma ott van, hogy ha párhuzamba állítjuk ezzel például SzabolcsSzatmárBereg megye nettó jövedelmi átlagát, fizetési át lagát, akkor 118 ezer forint az, amivel szembetalálkozunk. Budapesten 226 ezer a nettó átlag, SzabolcsSzatmárBereg megyében 118 ezer forint. Még egyszer mondom: nem a budapesti sok, hanem a SzabolcsSzatmárBereg megyei a félelmetesen kevés. De hogyha me gnézzük ÉszakkeletMagyarországot, BorsodAbaújZemplén megyét vagy éppen Nógrád megyét, vagy elmegyünk délebbre, Békésbe, akkor azt látjuk, hogy ezekben a megyékben a fizetések a budapesti nettó átlagnak a 60 százalékát sem érik el. Egy évvel ezelőtt, m ármint a ’16ot megelőző egy évvel azelőtt, ’15ben egy kicsit jobb volt a helyzet; tovább nyílt az olló. Az elmúlt hét esztendőben folyamatában tovább nyílt az olló, ez így nincs rendben. Önök pont a legsanyarúbb sorban szenvedő embereket, dolgozó emberek et hagyják a slamasztikában. De ugyanez a helyzet a foglalkoztatáspolitika kapcsán is. Budapesten 64 százalék, BorsodAbaújZemplén megyében 54 százalék, de mondhatnék más megyéket is, például Nógrád megyét, ott 5152 százalékos a foglalkoztatási ráta, per sze a nógrádi és a borsodi közmunkával fűszerezve. Azt akarom ezzel mondani, hogy pont ott nem nyújtanak segítő kezet, ahol kellene; s ráadásul, ugyanazért a munkáért nem ugyanazt a bért fizetik. S mondok ettől extrémebb helyzetet is, ez pedig az, hogy ugy anazon cég a hátrányos helyzetű térségekben ugyanazért a munkáért nem ugyanazt a pénzt fizeti. Hogy van ez? Hogyan akarnak önök az igazságosság irányába lépni? Mit akarnak tenni ennek érdekében? S miért nem tettek hét éven keresztül? Elnök úr, köszönöm szé pen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzott interpellációs kérdésre Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol a kormány nevében. Parancsoljon, államtitkár úr! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr interpellációjában szereplő kérdésfelvetések már sokadszor a KSH adatainak a félreértelmezésén alapulnak. Először is olyan látszatot keltenek, mintha pusztán a korm ány szándékán múlna az egyes megyék között meglévő bérkülönbség megszüntetése. Aki így gondolkodik, nincs tisztában azzal, hogy a világpiacon alapvetően a keresletkínálati viszonyoktól függenek a bérek. A bérek tekintetében így a kormánynak a minimálbér és a szakmunkásbérminimum megállapítására van felhatalmazása. Ezzel a jogosultsággal - ezt már többször elmondtam képviselő úrnak is - azonban nem kívánt élni a kormány, egyoldalúan legfőképpen nem, hanem messzemenően támaszkodik a szociális partnerek vél eményére, amikor megállapodásra törekedik e területen velük. A minimálbér és a garantált bérminimum országosan egységes, és a 20172018. évi kiemelkedő mértékű növelése elősegíti a bérek területi különbségének mérséklését. Ugyanis a kormány a versenyszférá ban fizetett bérekre nincs közvetett hatással, ebben is törekszik a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletekkel történő megállapodásra. Persze, el kell mondani azt is, hogy a közszférában egészen más a helyzet, ebben az esetben ugyanis alapvetően ors zágos szinten érvényes illetményrendszerek határozzák meg a béreket, területi különbségtétel nélkül. Képviselő úr felvetései továbbá azt a látszatot keltik, mintha az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének automatikus megsértését jelentené az, hogy területi bérkülönbségek vannak. Ez azonban nem így van. Az egyenlő bánásmód követelménye ugyanis azt jelenti, hogy egy konkrét munkahelyen nem lehet különbséget tenni az azonos munkát végzők és - tessék figyelni! - azonos teljesítményt nyújtók között a bérek tekint etében. Ehhez képest a megyei szintű átlagbéradatok egy
