Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - PINTÉR TAMÁS (Jobbik):
1448 időszakot. Ma már a Jászságban lévő cégek több mint 15 ezer embernek adnak munkát, több mint 15 ezer embernek adnak megélhetést; tisztelet és köszönet ezért a munkáltatóknak. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány ezermilliárdokat fordított munkahelyteremtésre, ezermilliárdokat fordított adócsökkentésre, ami ott maradt a dolgozók zsebében. A kormány soha nem látott mértékben folyamatosan emelte a minimálb ért, a garantált minimálbért. És ha már bírálták a mezőgazdaságot: tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt évben 217 ezer fő főállásban a mezőgazdaságban élt meg. 2010től 2016ig ez 44 ezer fővel nőtt, azaz 25 százalékkal nőtt a foglalkoztatás. Ezen túl a ko rmány soha nem látott mértékben emelte a minimálbért, és emelte a garantált minimálbért. További béremelések érdekében a kormány az idén további jelentős adó- és járulékcsökkentésekkel készteti a munkahelyteremtő cégeket a béremelésre. Az együttes törekvés nek köszönhetően ma már úgy a Jászságban, mint az ország számos pontján folyamatos a munkaerőhiány, folyamatos az egészséges bérverseny, és folyamatos a munkásszállóépítés, mert a cégek bíznak a kormány kiegyensúlyozott, hosszú távú gazdaságpolitikájában. Ha valami, akkor ez az, amire azt mondhatjuk, hogy ez egy jó vita. A politikai riválisoknak azt kellene megérteniük, hogy a hisztériaháború odavezet, mint a Gyurcsánykormány idején, amikor elkergették a cégeket Magyarországról. S amikor a Jobbik számos e setben csicskáztatással vádolja a munkáltatókat és a lábát törli beléjük, akkor a munkáltatók tudják, hogy ha a Jobbik kormányra kerülne, ők maguktól mennek el az országból. Ezt gerjesztették önök a mai napon is. Mert az ellenzéki politikának csak egy a fo ntos: minél rosszabb Orbán Viktornak és a kormánynak, az annál jobb nekik, és nem törődnek azzal, hogy mindez jóe vagy nem jó a magyar embereknek. Adódik a kérdés, hányszor bizonyította már a történelem, hogy ami jó Brüsszelnek, ami jó a külföldi érdekekn ek, az rossz a magyar embereknek. Tisztelt Képviselőtársaim! A brüsszeli tervek nem a magyar emberek érdekeit nézik, mert ezek a tervek arról szólnak, hogy jogköröket vegyenek el a tagállamoktól. Vegyék már észre, tisztelt képviselőtársaim, Brüsszel konkur enciát lát Magyarországban. Ezért támadta a rezsicsökkentést, ezért támadta a bankadót, ezért támadta a multiadót. A Jobbik által propagált bérunió ismét egy olyan, Brüsszelből érkező javaslat, amely jogokat venne el Magyarországtól. Mi, magyarok elutasítj uk a lopakodó jogalkotást, és ragaszkodunk ahhoz, hogy mi dönthessünk a saját sorsunkról. Tudnunk kell, hogy a bér- és az adópolitika, tisztelt képviselőtársaim, kéz a kézben jár. Ha kivennék a kezünkből a bérezés jogkörét, akkor az magával rántaná az adóp olitikát is. Ha az adókról és a bérekről, a rezsiről Brüsszel dönt, az kizárólag a multiknak lesz jó, nem pedig nekünk. Mi, magyarok ezt nem engedhetjük. Az ellenzéki pártok csatlakoztak a brüsszeli bürokratákhoz, akik az Európai Unió szuperállam létrehozá sában érdekeltek. Nem először állnak önök Brüsszel pártján, hiszen a kvótaellenes alkotmánymódosítást sem szavazták meg. Sajnos, az ellenzék egyelőre nem partner abban, hogy közösen védjük meg a nemzeti szuverenitást és együttesen álljunk ki a nemzetünk ér dekeiért. Ezért a kormány az emberekhez fordult. Tisztelt képviselőtársaim, erről szól a nemzeti konzultáció is. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK : Köszönjük. Most Pintér Tamás képviselőnek adom meg a szót. PINTÉR TAMÁS ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem könnyű megszólalni ennyi ostobaság hallgatása után, de azért engedjék meg, hogy ne Pócs képviselőtársam butaságaira reagáljak, hanem inkább egy másik aspektusból közelítsem meg a bérunió hel yzetét, és azt alátámasztani szeretném. Mi úgy gondoljuk, hogy ez egyfajta eszközt adhat a szakszervezetek számára is, amely a béremelési követelésekkel a multik érdekei helyett gyakorlatilag a munkavállalók életszínvonalát helyezi előtérbe. A szakszerveze tek érdekérvényesítési törekvéseit is
