Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1416 a munkaa dónak is bizonyos helyzetekben, ami nem igazán kedvező. Nekik eggyel több lehetőséget adott, hogy a munkavállalót még a falhoz szoríthatták, a munkaadónak, vagyis az érdekképviselőnek meg még azt a lehetőséget se adta meg, hogy azt az érdekképviseleti tevé kenységet, amit annak előtte végezhetett, azt tisztességgel a munkavállaló érdekében végezhesse. Nem véletlen, hogy ma mindenki menekül, menekül ebből a helyzetből, adott esetben ebből az országból, és keresi a megélhetés mikéntjét másutt. Nem, nem az euró pai bérek azok, amelyek már az emberek szemei előtt lebegnek, akármit mondanak. Sajnos, a visegrádi négyek tekintetében a közeledés, a közelítés vált lassan a célfelületté, egyszerűen azért, amit az előbb mondtam, mert bruttóban ki lehet mutatni, mintha kö zelednénk, de nettóban egészen más a helyzet, és tudják, a nettó, ami a kézbe kerül, az a pénz, az az effektív, az az elkölthető, azért lehet a boltban vásárolni. Nem véletlen, hogy az egy főre jutó gazdasági növekedés tekintetében ott vagyunk a sor végén, hátulról az ötödikek vagyunk. Nem véletlen, hogy a bruttó béreket mondják önök mindig, de ha azt nézzük, a bruttó bérek tekintetében is hátulról a hatodikak vagyunk az Európai Unió viszonyrendszerében. Látható módon a minimálbér tekintetében is, még a bru ttó vonatkozásában is magasabb a visegrádi négyek országainak a minimálbére. Ha a nettót nézzük, a kézbe jutott forrásokat, akkor meg még inkább igaz ez a történet. És ha azt nézzük meg, ha azt vizsgáljuk egy kicsit, hogy Magyarországon még két évvel ezelő tt is, sőt tavaly is az a helyzet volt igaz, hogy a munkavállalóknak több mint a fele nem kereste meg az egy főre eső létminimum összegét, ma már az a helyzet igaz, hogy a minimálbér összegét sem. Már a minimálbér összegét sem! Magyarországon a dolgozó emb erek 54 százaléka maximum a minimálbér összegét keresi meg. Ez az a helyzet, amivel önöknek szembe kellene nézniük, mert Európában egészen más, 1020 százalékkal kisebb a részarány például e tekintetben. A magyar minimálbérek bruttója és nettója közötti vá ltozás vagy annak az alakulása úgy történt meg, hogy 2010 óta nyílik az olló. (19.20) Nyílik az olló, tehát a bruttó növekedése magasabb ütemű, mint a nettó növekedése. Ez az, amivel megpróbálják becsapni az embereket. Tudják, tényszerű en - Cseresnyés Péter államtitkár úrnak is, hogy ha már halad visszafelé, hogy tudja - a különbség úgy nézett ki, hogy 2010ben nagyjából 13 ezer forint volt a különbség a bruttó és a nettó között, míg 2017ben ez most már mintegy 43 ezer forint. 30 ezer f orinttal több, államtitkár úr, a bruttó és a nettó közötti különbség. És növekednek az elvonások. Az alacsony keresetűekre rakódó adóteher pedig Magyarországon az egyik legnagyobb az EU 28ak viszonylatában. Azt kell mondjam, hogy ha már ezt vettük górcső alá, akkor a minimálbér tekintetében - 28 európai államból 22ben van egyébként minimálbér - mi azok közé az országok közé tartozunk, az utolsó tíz közé, ahol 500 euró alatti a minimálbér nagyságrendje. Na, ott sem vagyunk a sorvezetők között, hanem még az utolsók között is a középmezőnyben helyezkedünk el. De ha a bruttó órabéreket nézzük, mondok két példát: Dániát és Magyarországot. Dániában ez nagyjából egy 25 eurónak megfelelő összeg. Magyarországon meg olyan 3,54 euró közötti összeg. Vásárlóerőpari táson számolva sem indokolható meg ez a különbség, nem magyarázható meg. Nyilvánvalóan van tennivaló e tekintetben, de önök nem ezt teszik. Önöket azok az emberek, akik nem az önök köreihez tartoznak, azok az emberek, akik viszonylag keveset keresnek, mond juk, a mai átlagbér szintje alatt, azok önöket nem nagyon érdeklik. Maximális kizsákmányolás van ma Magyarországon. Gondoljanak csak bele az élő példába, Magyarország gázszerelőjének a tevékenységébe, 2012es gazdasági tevékenysége. Mérlegadatokat használo k. 2012 után 800 millió forint osztalékot vesz fel Mészáros, 225 embert foglalkoztat a 2012es esztendőben, és a 225 embernek összesen fizet 157 millió forint bért. Miközben, még egyszer mondom, a gazdasági eredmények után 800 millió forint osztalékot vesz fel. Mi ez, ha nem kizsákmányolás?
