Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1404 Köszönöm szépen, képviselő asszony. Képviselőtársaim! Vinnai képviselő úr, foglalja el a helyét, legyen szíves! Kétperces felszólalások következnek. Elsőnek Gúr Nándor képviselő úrnak, az Országgyűlés jegyz őjének adok szót. Parancsoljon! GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr, öt rövid gondolat. Cseresnyés Péter államtitkár úrnak azt javaslom, hogy mielőtt a számtan alapjait bármilyen értelemben a szájára veszi, a számokkal ismerkedjen, és közelebb les z majd az igazsághoz. Csak azt említem önnek, hogy a közfoglalkoztatottaknál 2009ben 60 ezer az átlagos foglalkoztatotti létszám. De nem baj, majd megtanulja, az idő telik, és a gyakorlás teszi a mestert majd. (Cseresnyés Péter: Ez még mindig nem 180 ezer !) Nem akarok nyugdíjügyekbe belebonyolódni, mint ahogy Rétvári Bence, de annyit hozzá kell tennem, hogy akkor beszéljen róla, ha legalább úgy nyúlnak a nyugdíj kérdéséhez, mint ahogy az MNB például a prognózisaiban azt meghatározza. Az 2,32,4 százalék vo lt, ők meg 0,9et, utána ötletszerűen 1,6ot mondtak az éterbe. Tehát talán törvényes alapokon kellene mozogni minden tekintetben. No de bérnövekedés, nézzünk egy példát! A minimálbér tekintetében az a helyzet, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy 2010b en 34 ezer forint volt a járulékteher, amit a munkaadók és a munkavállalók megfizettek együttesen. Most meg úgy nézünk ki, hogy 72 ezer forint ez, de tavaly is 69 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy több mint a duplája, amit a munkaadókkal és a munkavál lalókkal megfizettetnek, miközben öt éven keresztül kevesebb vásárlóerőértékű pénzt adtak a kezükbe, miközben nettóban 2010ről 2016ra gyakorlatilag 13 ezer forinttal nőtt a minimálbér. Erről kellene önöknek gondolkodni, meg az európai minimálbér kategór iájáról. Szanyi Tibivel már három éve ezt a történetet erősítjük a Magyar Szocialista Párttal közösen, azt kellene önöknek is a felszínen tartani az Európai Unió szintjén annak érdekében, hogy tényleg valójában egyszer elérjünk oda, hogy az átlagkeresetekh ez illesztetten a minimálbérek összege annak a 60 százalékát elérje, nem feltétlenül bruttóban, lehetőség szerint nettóban. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A Jobbik képviselőcsoportjából Z. Kárpát Dániel képvi selő úr következik. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel már két olyan kormánypárti képviselő is megszólalt, aki érdemi szakmai álláspontot osztott meg velünk, ezért szeretnék reagálni elsősorban Czomba államtitká rra. A Jobbik koncepciója nem a bérek erőszakos emelésén alapul. A mi modellünk, ha vennék a fáradságot és megismernék, egy átfogó, versenyképességet javító, termelékenységet javító modell, termelést támogató adórendszerrel kiegészítve oly módon, hogy reag álnánk arra, amire önök nem reagálnak, hogy a magyar cégek versenyképessége három és félnégyszeres szinten elmarad a nyugati társaságokétól. Nem azért, mert a magyar emberek kevesebbet vagy rosszabbul dolgoznak, hanem mert olyan gazdasági klímát tetszette k kialakítani, ahol a stratégiai szerződéseikben nemcsak indokolatlanul kedveznek a multihálózatoknak, de ezen szerződésekben egyszer sem kötötték ki a munkabérkiegyenlítésnek legalább a szándékát, legalább a hosszú távú keretrendszerét. Itt van előttünk a Globopolis vizsgálata, bárki az okostelefonján elérheti. Ebből kiderül csak a regionális országok vizsgálata alapján, hogy lehet ezt máshogy is. Azt találjuk, hogy míg Magyarországon a tucatnyi legnagyobb multicég átlagosan 0,35 százaléknyi adóterhet vál lal, addig Csehországban ugyanez az érték 20 százalék fölötti. Több mint hatvanszor több közterhet vállalnak ott szinte ugyanezek a cégek úgy, hogy nem tépik fel a kábeleket, nem lépnek le az országból.
