Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP):
1392 maga a munka, a munka lehetősége, hisze n ha van munka, akkor csakugyan sok mindent el tudunk vele érni. (17.30) Ez az alapvetés irányítja a kormányoldalt, amikor minden szakpolitikai intézkedésével a munkahelyteremtést szolgálja. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a kormány a munkaalapú társadalom kiépítésére törekszik, és ezzel együtt nyilván a kormányoldal is természetesen. Segély helyett munkát szeretnénk adni az embereknek. Biztosak vagyunk abban, hogy a teljes foglalkoztatottság is elérhető cél. Ezért pörgettük fel az uniós források megpályázt atását, ezért támogatjuk a kis- és középvállalkozásokat, ezért állítottuk a diplomácia hadigépezetét az exportélénkítés szolgálatába, ezért hoztuk létre a sokak által támadott közmunkaprogramot, amiből most különböző támogatásokkal és kedvezményekkel a ver senyszférába segítjük át a munkavállalókat. Ennek érdekében csökkentjük és csökkentettük az adókat, és növeljük az állam által foglalkoztatottak bérét. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az állam nem tehet meg mindent, de sokat tehet, és 2010 óta mindent meg is tesz azért, hogy a bérek folyamatosan emelkedjenek. De fontos hangsúlyoznom, hogy fenntartható módon, mert ez igen fontos szempont. Közvetítőként minden lehetséges alkalommal részt veszünk a munkáltatók és a munkavállalók bértárgyalásain, ah ol a kigazdálkodható és fenntartható béremelés kompromisszumát képviseljük. Mint ahogy képviselőtársaim közül többen elmondták már, államtitkár úr is említette, a közszférában végrehajtott béremeléseket külön is szeretném kiemelni. Egy kicsit szeretnék mos t foglalkozni a nyugdíjasok, a nyugdíjak helyzetével Magyarországon. Szeretném itt idézni Rétvári Bence államtitkár urat, aki idén januárban számolt be arról, hogy az állam tavaly hozzávetőleg 18 milliárd forintot fordított a 650 ezer 65 évnél idősebb polg ártársunk díjmentes utazására. A 65 év alattiak utazási kedvezménye további 1,8 millió embert érint, köztük például az előrehozott nyugdíj lehetőségével élőket, a rokkantsági ellátásokban részesülőket és a 65 évnél fiatalabb nyugdíjasokat. Erre 2016ban az állam, a kormány 9 milliárd forintot szánt. Ezeket csak azért említem meg, hogy néha megemlékezzünk olyan intézkedésekről is, amelyek annyira beépültek a hétköznapjainkba, hogy az értékükről talán már fogalmunk sincs. A nyugdíjak értékmegőrzésé t, azaz a reálérték megtartását az inflációhoz kötött nyugdíjemelés biztosítja. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi törvény rendelte el, hogy a nyugdíjak reálértékét biztosítani kell, ami a tisztán inflációkövető nyugdíjemeléssel valósí tható meg. A szabályt 2012. január 1től alkalmazzuk, és a tapasztalatokat értékelve elmondhatjuk, hogy az elmúlt években a nyugdíjemeléseknek és a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően a nyugdíjak reálértékét is sikerült megőrizni, sőt infláció felet ti nyugdíjemeléseket hajtottunk végre. Ennek köszönhetően emelkedett a nyugdíjak vásárlóereje. 2011 és ’16 között a megvalósult nyugdíjemelés 23,2 százalék volt. Az általános fogyasztói árnövekedés 11,8 százalék, a nyugdíjas fogyasztóiárnövekedés 12,4 százalék. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke az általános fogyasztóiárnövekedéshez viszonyítva 10,5 százalékkal, a nyugdíjas fogyasztóiárnövekedéshez viszonyítva 9,5 százalékkal növekedett, ami 1,2 százalékponttal meghaladja az egyhavi nyug díjat, azaz ez több, mint a 13. havi nyugdíj. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Szeretném újra kiemelni, hogy a kormányoldal és vele együtt a magyarok döntő többsége, meggyőződéssel mondom, a munka híve. Ezért nem támogatjuk például a feltétel nélkü li alapjövedelem bevezetését, ami a kommunizmussal kacérkodó politikai mozgalmak talán legbizarrabb szellemi terméke volt. Emlékeztetni szeretnék megint arra, hogy munkabérhez elsősorban nem az Unió kell, hanem munkahely és munkás. A feladatunk, hogy fokoz zuk a magyar gazdaság versenyképességét, kedvező adózási és infrastrukturális környezetet alakítsunk ki a magyar kis- és középvállalkozások számára. Fontos hangsúlyozni a fenntarthatóságot, ami nélkül minden látványos béremelés gyorsan szimpla átveréssé, c salódást okozó önáltatássá silányul. Addig kell nyújtózkodnunk, ameddig a
