Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
1390 Befejezésül engedjék meg nekem, ha már a jobbikosok ilyen hitetlenek, hogy néhány szót szóljak Tiszavasváriról is, mivel az a választókerületemben található NyugatSzabolcs megyében, csakúgy, mint Nyíregyháza egy része is. Elmondanám, hogy a Jobbik munkát sem képes adni a saját településein. Tiszavasváriban az országos átlag duplája a munkanélküliség, 8,9 százalékos. De úgy tudom, Ózdon sem sokkal jobb a helyzet. A jobbikosok által nagyon erőteljesen idézőjelbe teendő „mintavárosnak” nevezet t Tiszavasvári költségvetésében szó szerint ez olvasható: „A személyi juttatásoknál tárgyévben a közalkalmazottak és a köztisztviselők esetében általános bérfejlesztésre nem kerül sor.” A jobbikos Fülöp Erik nem emelte a béreket. Illetve, bocsánat, rosszul fogalmazok, mert az alpolgármester bérét, fizetését a harmadával emelte. Vagyis a közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek egy fillér béremelést sem adtak, de a saját fizetésüket a harmadával megemelték. Hát ez mindennél többet mond. De hogy Tiszavasváriró l mondjak még valamit, ha már a választókerületemben van. Ez egy 14 ezres kisváros, nincsenek új munkahelyek, nőtt az elvándorlás - el kell jönni, meg kell nézni , nőtt az eladó házak száma, nem a fejlődés jellemzi, hanem a lecsúszás. Mi azért szeretnénk dolgozni, hogy ez megváltozzon, és azok a mutatók, amelyek mondjuk, Nyíregyházán és környékén 4 százalékos munkanélküliséget mutatnak... (Közbeszólások.) Tudják, a Lego a tiszavasvári útra tette a telepét… (Egyed Zsolt: A saját politikájáról beszéljen!) S aját politikájáról? (Közbeszólások. - Az elnök csenget.) Tisztelettel összegzésként azt szeretném mondani, hogy ma a magyar gazdasági modell működik, a magyar gazdaságpolitika sikeres, a foglalkoztatottság mutatói jók, és megkezdődött a bérfelzárkózás Euró pa fejlett országaihoz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Mesterházy Attila képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. MESTERHÁZY ATTI LA ( MSZP ): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában nagyon sok minden elhangzott. Én egy olyan aspektust szeretnék a figyelmükbe ajánlani, amiről eddig kevesebb szó esett. Arról sokat beszéltek már képvi selőtársaim - hiszen ennek a vitanapnak is ez a fő tárgya , hogy az Európai Unió és Magyarország között, az ottani átlagbérek és a magyar átlagbérek között mekkora szakadék van, és hogyan lehetne ezt fölzárkóztatni. Én korábban azt tanultam és arról olvas tam sokat, hogy a bérfelzárkóztatás nem egy egyszerű dolog és nem csak egy egyszerű politikai szándék kérdése. Korábban az európai uniós tapasztalatok azt mutatták, hogy egy újonnan csatlakozott ország az európai uniós átlagfejlettségi szintet 15 éven belü l képes elérni, tehát amikor ilyen kérdésekről beszélünk, akkor valószínűleg ezekben a távlatokban kell gondolkodni. Ez azért fontos, mert ez egészen biztosan több kormányzati ciklust is magában ölelő kérdés. De mivel erről viszonylag sok szó volt, ezért i nkább két másik egyenlőtlenségre hívnám fel a figyelmüket a bérekkel kapcsolatban. Az első a Magyarországon belüli béregyenlőtlenség és egyfajta bérszakadék, hiszen KeletMagyarország, Budapest és GyőrMosonSopron, tehát NyugatMagyarország között hatalma s különbségek vannak. Hadd idézzek egykét számot. Legtöbbet magasan a fővárosiak keresték 2016ban, az ő nettó átlagkeresetük 226 ezer forint környékén volt. Ettől még az úgynevezett leggazdagabbnak számító megye, GyőrMosonSopron is jócskán lemaradt, ha jól emlékszem és jól idézem a számot, akkor az átlagbér ott 182 500 forint környékén volt. Ha pedig egy Tornyospálcán dolgozó ember bérét nézem, tehát egy SzabolcsSzatmárBereg megyei munkavállaló bérét, azt látom, hogy az 120 ezer forint környékén van. Tehát hatalmas nagy az országon belüli bérszakadék is. S amikor ezekről a kérdésekről beszélünk, akkor úgy érdemes elindulni, hogy először is jó lenne, ha az országon belüli bérek nem lennének ennyire elszakadva
