Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1371 átlagkereset 9,1 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit, a közszférá ban pedig a versenyszektort is meghaladó mértékben, 12,2 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó keresetek januárban. Az imponáló növekedés mellett azt is ki kell emelni, hogy az idén folytatódik a versenyszféra és a közszféra közötti bérolló zárulása a köz szférában megvalósuló béremelésekkel. Emellett azt is fontos megemlíteni, hogy a rendszerváltoztatás óta soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság és ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon, mint jelenleg. A garantált bérminimum minimálbért és az átlagos bérnövekedést meghaladó növelése is az egyik sarkalatos pontja a hatéves megállapodásnak. Mindez azért fontos, mert hozzájárulhat a munkaerőhiány mérsékléséhez és a szakképzett munkaerő itthon tartásához is. (A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt Móring József Attila váltja fel.) 201018 között a minimálbér bruttó összege 73 500 forintról 88 százalékkal, 138 ezer forintra, a garantált bérminimumé pedig a duplájára, sőt 102 százalékkal nőtt, 89 500 forintról 180 ezer forintra. De nézzük meg mindeze ket a gyermekvállalás szemszögéből is. Mivel a családok támogatását a polgári kormány az egyik legfontosabb ügyének tekinti, így ennek tekintetében is komoly fejleményeket láthatunk. A családi kedvezmény 2011. évi bevezetésének és 2014. évi kiterjesztéséne k köszönhetően az elmúlt hat évben a gyermeket nevelő munkavállalók körében a reálkeresetek növekedése lényegesen magasabb volt az átlagosnál, így egy gyermek esetében 22,4 százalékkal, két gyermek nevelése esetén 31,2 százalékkal, három gyermeknél már 51, 2 százalékkal emelkedtek a családos munkavállalók reálkeresetei. Az idei évben már a minimálbér nettó összege két eltartott gyermek esetén is meghaladja a 100 ezer forintot, 2018ban pedig ez már egy gyermek esetén is teljesülni fog. Ha megengedik, most ej tenék néhány szót a közszférában hozott bérintézkedésekről, hiszen ez is kiemelt jelentőséggel bír a kormány programjában. Az egészségügyben 2012ben és ’13ban két ütemben átlagosan 27 százalékkal növekedett a szakdolgozók és az orvosok fizetése. Ennek kö vetkeztében 2011hez képest 2019ig összességében megkétszereződik mintegy 95 ezer egészségügyi dolgozó bére, ami jelentős lépés az egészségügy történetében. A szociális ágazatban 201415ben 20 százalékot meghaladó, a bölcsődékben foglalkoztatott felsőfok ú végzettséggel rendelkező gyermeknevelők 2016ban 30 és 40 százalék közötti, 2017 elején a középfokú képesítéssel rendelkező gyermeknevelők esetében 12 százalékos béremelésről beszélhetünk. 2013hoz képest 2018ra tehát összességében 62 százalékkal, ezen belül a következő két évben mintegy harmadával növekszik az átlagbér a szociális ágazatban, mintegy 90 ezer főre kiterjedően. Mindezek mellett a közszféra más területein is jelentős bérintézkedések történtek. 50 százalékos béremelésben részesült 2013ban a bevezetett pedagóguséletpályamodell alapján 175 ezer fő, a 2015. július 1jétől indított életpályamodellek alapján a rendvédelemben és a honvédségnél összesen 90 ezer fő, illetve a NAV állományában 22 ezer fő. 25 százalékos béremelésben a felsőoktatásban dolgozók közül 20 ezer ember, az igazságügy területén dolgozók tekintetében pedig 16 ezer ember, valamint az állami tisztviselői életpálya elindításával összesen 35 ezer ember 2017 januárjától a megyei kormányhivatalokban 25 százalékos béremelésben részes ült. De nem maradt ki a béremelésből a kulturális ágazat sem, valamint a közoktatásban a nevelőoktató munkát segítők köre sem, hiszen itt 50 ezer főnek 1015 százalékkal emelkedett a bére. Összességében ez azt jelenti, hogy a nemzetgazdaság egészében 201016 között, ha a családi adókedvezményt nem is nézzük, átlagosan 18 százalékkal, ha a családi adókedvezményt figyelembe vesszük, akkor majdnem 24 százalékkal nőttek a reálkeresetek. Tehát 201018 között a minimálbérek 88 százalékkal nőnek 17 százalékos inf láció mellett. Ezzel szemben, ha összehasonlítjuk a korábbi szocialista kormányzással, akkor azt látjuk, hogy az ő nyolc évükben a minimálbér bruttó összege 47 százalékkal növekedett, de mindez úgy, hogy abban az időszakban az infláció 51 százalékos volt, szemben a 201017 közötti 17 százalékkal. A minimálbér reálértéke 2002 és 2010 között szintén csak minimális mértékben nőtt, sőt a gyermekes munkavállalóké csökkent, mivel a szocialista
