Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1363 hogy ha átlag felett tud növekedni a magyar gazdaság, akkor átlag felett tudnak növekedni a magyar munkabérek, és úgy, h ogy ez nem dönti össze a nemzeti költségvetést. Emlékszünk még arra, amikor 2002ben Medgyessy Péter azt ígérte a választási kampányban, hogy 50 százalékos béremelés lesz Magyarországon. Nemcsak ígérte, hanem meg is tette, ami a munkavállalók szempontjából persze egy nagyon jó döntés volt, az ország, az államháztartás szempontjából viszont katasztrofális, hiszen ezt a béremelést nem a gazdaság teljesítményéből finanszírozta, hanem hitelből, eladósította Magyarországot, olyan helyzetbe hozta a magyar költség vetést, ami fenntarthatatlan volt. Ennek lett az a következménye, hogy mire a pénzügyi és gazdasági válság elérte Magyarországot, addigra sokkal rosszabb állapotban és sokkal rosszabb helyzetben volt a magyar államháztartás és a magyar költségvetés, mint a szomszédos országokban. Ennek a következménye lett gyakorlatilag az, hogy 2009re az ország fizetésképtelenné vált, és ha akkor a Bajnaikormány nem folyamodik a Világbankhoz segítségért, akkor fizetésképtelenséget kellett volna jelentenie, csak és kizáró lag ezzel az IMFhitellel tudta túlélni a 2010es választásokig a magyar államháztartás és a magyar költségvetés. (15.20) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ahogy azt ígértük, a gazdaság teljesítőképességének függvényében évről évre nemcsak növeljük a béreket, ha nem olyan kedvezményrendszereket vezetünk be, ami egyedülálló Európában. Olyan családbarát adópolitika folyik Magyarországon, olyan családi adókedvezményrendszert vezettünk be és működtetünk, amely egyedülálló az egész Európai Unióban. Olyan adócsökkentés i intézkedéseket vezettünk be, 2011 óta folyamatosan, amelyeknek köszönhetően Magyarország mára gazdasági értelemben az egyik legversenyképesebb ország KözépEurópában, hiszen nálunk a legalacsonyabb a társasági adó szintje és nálunk az egyik legalacsonyab b egyébként a személyi jövedelemadó szintje is. Ez azt jelenti, kérem szépen, hogy a nettó bérek évről évre növekedni tudnak Magyarországon, hiszen ne felejtsük el, hogy az infláció mértéke évek óta gyakorlatilag nulla. Cseresnyés Péter államtitkár úr elmo ndta, hogy csak a minimálbéremelések szintjén 88 százalékkal nőttek a minimálbérek, úgy, hogy az infláció mértéke alig haladta meg a 10 százalékot. Tehát ez azt jelenti, hogy nettó mértékben 70 százalék fölötti növekedésről beszélhetünk a minimálbérek terü letén, és ahol még magasabb számokat látunk, az a garantált bérminimum szintje, vagy ha a társadalomban elfogadottabb formáját választjuk, akkor a szakmunkásminimálbér. Tehát a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a felzárkóztatá st biztosítani tudjuk. Miért javasolja a Jobbik azt, hogy az Európai Unióhoz forduljunk, és egyáltalán miért úgy merül fel ez a kérdés, hogy az Európai Unió hatásköreit vizsgálva próbáljunk a magyar bérfelzárkóztatás érdekében tenni? Az Európai Unió szociá lis és foglalkoztatási hatásköreit az Európai Unió működéséről szóló alapszerződés határozza meg. A szerződés értelmében elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik a saját foglalkoztatási, illetve szociálpolitikájuk meghatározása. Ebből következően az Un ió hatásköre arra a területre korlátozódik, amit a szerződés kijelöl számára. Amennyiben tehát a szociális jogok európai pillére egy párhuzamos rendszert hozna létre a foglalkoztatáspolitika, illetve a szociálpolitika területén, márpedig nem teljesen világ os ennek a pillérnek a jogi helyzete, abban az esetben a tagállami hatáskörök sérülnének, illetve a szubszidiaritás elve sérülne, amit, azt gondolom, hogy ebben a helyzetben semmilyen módon sem támogathatunk. Láttuk azt, hogy az Európai Unió hogyan reagál azokra az intézkedésekre, amelyek a magyar munkavállalók, a magyar polgárok érdekeit szolgálják. Emlékeznek még önök is, tisztelt hölgyeim és uraim, amikor a gazdasági válságból kellett menteni az országot, amikor a különadókat vetettük ki a multinacionáli s cégekre, illetve a bankrendszerre, milyen össztűz alá helyezte az egész európai intézményrendszer Magyarországot. Hogy, hogy nem, hónapról hónapra, évről évre nőtt azok száma,