Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - HARRACH PÉTER (KDNP):
137 fővárosi városvezetés képviseletében Demszky Gábor , nem jelentek meg azon a parlamenti bizottsági meghallgatáson, ahol, ha valóban lenne bennük készség vagy bizonyíték arra, hogy ők tiszták ebben az ügyben, ezt igazolni tudták volna. Ezzel ők maguk ismerték el, hogy nemcsak tevékeny részesei, hanem végrehajtói és engedélyezői voltak Magyarország modern kori történetének legnagyobb korrupciós ügyének. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A KDNP képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett „Az igazsá gosság érvényesülése a mindennapokban, avagy hogyan kezeljük a szegénységet” címmel Harrach Péter frakcióvezető úr. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó. HARRACH PÉTER ( KDNP ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most békésebb vizekre evezünk . 2007ben az ENSZ Közgyűlése február 20át, tehát a tegnapi napot a társadalmi igazságosság világnapjává nyilvánította. Mit jelent az igazságosság? Annak idején 1891ben született az első olyan dokumentum, ami ezzel foglalkozott, a Rerum novarum, ezt köve tte negyven év múlva - a címében is érzékelteti ezt - a Quadragesimo anno. Ezek fektették le az igazságosság elvi alapjait. A mi társadalomelméletünknek öt alapfogalma van, a perszonalitás, a szolidaritás, a szubszidiaritás, a közjó és a társadalmi igazsá gosság. Ez mit jelent? Elsősorban a szegénység elleni küzdelmet, mert ebben jelenik meg az igazságosság. Beszélhetünk arról, hogy mit jelent a szegénység kockázata. Ha megengedik, egykettőt felsorolnák. Elsősorban a munkanélküliség vagy a munkaképtelenség , a nagycsalád vagy az egyszülős család, és ennek a részleteiről is beszélhetnénk: a munkalehetőség hiánya, a hátrányos térség, a képzetlenség. De nem is annyira ez a fontos, hanem inkább az, hogy mit tehetünk a szegénység ellen, és ki tehet. Tegnap a parlamentben is hallottuk azokat a demagóg megjegyzéseket, hogy Magyarországon minden második ember éhezik. Nincs mit kezdeni az ilyen szólamokkal. Ez demagógia, hiteltelen és pártpolitikai célok érdekében használja a szegénység kérdését, megalázv a ezzel azokat, akik tényleg szegények. Mert szegények ma is vannak Magyarországon, ezt nem lehet tagadni. De az, hogy a szegénység nőtt vagy csökkent, egy fontos kérdés. Nézzük meg, ki az, aki tehet valamit a szegénység ellen: én azt mondom, hogy az egyén , a karitatív szervezetek, akár tagjai vagy önkéntesei vannak, az állam és az önkormányzatok. De itt hadd emeljem ki azt, ami számomra a legfontosabb, az egyént, mert ha az egyénben nincs empátia, akkor nem működik a karitatív szervezet, se az önkormányzat , se az állam, de ha vannak olyan emberek, akik a saját jövedelmükből legalább időnként a szegény családok megsegítésére is szánnak, akiben van érzék arra, hogy a másik ember iránti szolidaritását ilyen anyagi kérdésekben is megélje, az képes arra, hogy sz ervezetben, az állam vagy az önkormányzat tisztségviselőjeként hitelesen foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel. S akkor nézzük, mit tett az állam, mit tett a kormányzat, a parlament a szegénység visszaszorítása érdekében! Az első lehetőség a legfontosabb, miv el azt a kockázatot védi ki, amely a leginkább szegénységre vezet, a munkahelyteremtés. Jó érzés látni azt, hogy 5 százalék alatt van a munkanélküliség, hogy 700 ezer új munkahely létesült az elmúlt években. De én kiemelném a közmunkaprogramot is, mert az is százezres nagyságrendben segített embereken, akik egy része máris visszakerült a normál munkaerőpiacra. Folyik a képzés, átképzés, és a szakképzés átalakítása is ezt szolgálja. Ehhez kapcsolódik - és nagyon fontos kérdés - a kisjövedelműek megsegítése. Itt elsősorban a minimálbéremelésre gondolok, a béremelésekre általában. Kiemelem a szakmunkásminimálbér jelentős emelkedését, és ismét felhívom a figyelmet arra, hogy a két
