Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Sallai R. Benedek és Schmuck Erzsébet (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Miért nem tekintik értékes munkának a beteg gyerekek ápolását?” címmel - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1328 Szatmárnémeti bekötése az európai gyorsforgalmi úthálózatba az M3asM49es nyomvonalon a komplex közúthálózatfejlesztési célok és a mindenkori finanszírozási lehetőségek függvénye. Kiépítésével a települések tehermentesülnek az ön által is említett terhelés alól. Köszönöm a kérdését és a figyelmét. (Taps a kormánypárti padsor okban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, a vendégeket. Sallai R. Benedek és Schmuck Erzsébet (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mié rt nem tekintik értékes munkának a beteg gyerekek ápolását?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Sallai R. Benedek és Schmuck Erzsébet, az LMP képviselői, kérdést kívánnak feltenni az emberi erőforrások miniszteréhez: „Miért nem tekintik értékes munkának a beteg gyerekek ápolását?” címmel. Képviselő asszonyt illeti a szó. SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Más országokban a beteg, fogyatékos gyermek, családtag ápolása, ami 24 órás jelenlétet igényel, teljes értékű otthoni munkának számít. Nálunk nemhogy plusz nem jár érte, miközben legalább kétszer annyiba kerül, mint egy egészséges gyerek nevelése, hanem mindössze 50 ezer forint segélynek megfelelő juttatás, 50 220 forint. Ennyit kapnak 2017ben kiemelt ápolási díjként azo k, akik önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, súlyosan halmozottan sérült gyermeküket, hozzátartozójukat ápolják otthon. Magyarországon ez 12 ezer családot érint. Eközben az ápolásért az állam az általa fenntartott bentlakásos intézményekben sokkal magasabb fejenkénti összeget fizet. Az államnak most havi nettó 97 ezer forintjába kerül egy súlyosan sérült gyerek gondozása a bentlakásos intézményben. Ha ugyanennyire emelné a kormány az ápolási díjat, akkor ez összesen évente 6,7 milliárd forintjába ke rülne a költségvetésnek, 12 ezer fővel számolva. A 24 órás ápolást munkaként kellene elismerni, amiért legalább a minimálbért meg kellene adni. Egy érintett édesanya szerint: „Egy személyben vagyunk anyák, ápolók, gondozók, kicsit dietetikusok, gyógytornás zok, gyógypedagógusok, fizikai, lelki és szellemi téren is igénybe vagyunk véve. A degradálóan alacsony segély nekem azt üzeni, hogy nem vagyunk értékesek, érdekesek az állítólag családbarát kormány számára.” Nem mondhatja azt a kormány, hogy megoldotta az otthonápolás problémáit, amíg ilyen gyalázatosan kevés, még a közmunkánál is alacsonyabb ellátást kapnak ezek az emberek, ami biztos szegénységre ítéli őket. Ezért azt kérdezem, mikor ismerik el munkaviszonyként a 24 órás ápolást végzők otthoni munkáját. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! 2010ben, amikor a FideszKDNP megkezdte kormányzását, valóban meglehetősen alacsony összegek voltak az ápolási díj tételei, 28 500 forint volt az a minimumösszeg, amit meg kellett kapni, aki pedig szerencsésebb volt, 37 050 forintból kellett gazdálkodjon. Mi is úgy gondoltuk, hogy ezen a helyzeten változtatni kell, ezeket az összegeket növelni kell, hiszen el kell ismerni azoknak az embereknek a munkáját, akik otthon ápolják hozzátartozóikat; ha ennek arányait nézzük, akkor az otthon ápolók 34 százaléka saját gyermekét, 34 százaléka szülőjét,
