Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Pócs János (Fidesz) - a földművelésügyi miniszterhez - „Mennyiben válnak kedvezőbbé a mezőgazdasági kárenyhítés feltételei legutóbbi törvényi változtatások után?” címmel - PÓCS JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1319 Tisztelt Országgyűlés! Pócs János, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszterhez: „Mennyiben válnak kedvezőbbé a mezőgazdasági kárenyhítés feltételei a leg utóbbi törvényi változások után?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. PÓCS JÁNOS ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2012 óta a növénytermesztés időjárási kockázatainak kezelésére kétpilléres mezőgazdasá gi kockázatkezelési rendszer működik hazánkban, melynek egy pillérét a kárenyhítési rendszer, a második pillérét pedig a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatása jelenti. (12.30) A rendszer bevezetése jelentős előrelépést hozott a korábbi gyakorlathoz képe st, hiszen bővült a lefedett kockázatok köre, olyannyira, hogy a rendszer ma már minden lényeges időjárással összefüggő mezőgazdasági kockázat ellen védelmet nyújt. Ezen kívül nőtt a Kárenyhítési Alap forrása, és bizonyos mérethatár felett gazdaságtípustól függetlenül kötelezővé vált a csatlakozás. Az elmúlt öt évben a kárenyhítési rendszert szabályozó jogszabályok számos alkalommal módosultak. Bevezetésre került az elektronikus mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, a gazdálkodók számára több alkalommal is kedvező módon változott a hozamértékcsökkenés számításának módszere. Azt gondolom, a rendszer hitelessége szempontjából a termelőknek fontos látniuk, hogy az egyes változtatásoknak mi a hatása, miért kerültek bevezetésre és milyen előnyökkel járnak. A k árenyhítő juttatás igényléséhez sok adatot kell megadni, összetett számításokat kell végezni, melyeket szerencsére a már jól működő informatikai rendszer támogat. Azok a termelők, akik segítségre szorulnak, a falugazdászok közreműködését is kérhetik a kárb ejelentési kérelem benyújtásának elkészítéséhez. A kárenyhítés feltételeinek rendszere indulásakor kissé szigorú lett, ami talán érthető. 2012 előtt nagyon sok szabálytalan forrás folyt ki a rendszerből. Például a 30 százalékos üzemi szintű hozamértékcs ökkenéslimit túl magasnak bizonyult. Tavaly lecsökkentettük 15 százalékra. Tisztelt Államtitkár Úr! A kárenyhítési törvény 2017ben ismét módosításra került. Mit vár a minisztérium a jelenlegi változásoktól, hogyan kezeli a módosításban meglévő problémák at, illetve mennyiben válik kedvezőbbé a termelők számára a kárenyhítési rendszer? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Megadom a szót Nagy István államtitkár úrnak. DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! A mezőgazdaság az időjárásnak nagyon kitett ágazat. Pontosan ezért előre megtervezni, biztos bevételre számítani mindig egy kockázatot jelent. Pontosan ezért alkotta meg a minisz térium, a szaktárca azt, hogy megfelelő garanciális elemek, megfelelő kártérítési elemek kerülhessenek a gazdálkodók repertoárjába. Nyilván az élet hozza mindig azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet egyszerűsíteni, hogyan lehet még jobban kiterjeszteni , hogyan tudjuk megismertetni a gazdákkal, mert végül is az a célunk, hogy ne maradjon ki egyetlen gazda sem ebből az ernyőből, amely az ő védelmét jelenti. Pontosan azért csökkentettük 15 százalékra ezt a hozzáférhetőségi határt, hogy minél többen, minél nagyobb bizalommal tudjanak ehhez hozzáférni. Ez a 15 százalékos csökkenés azt eredményezi, hogy a termelő már egyetlen növény jelentősebb károsodásával is jogosulttá válhat a kárenyhítő juttatásra, függetlenül attól, hogy egyéb növényei egyébként megfelel ő jövedelmet termelteke. További fontos változás az aszály meghatározásának kiszélesítése. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy megfelelő csapadékmennyiség esett a statisztikák szerint, ugyanakkor olyan magas
