Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 4. kedd (211. szám) - Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1284 Természetesen az információcsere keretében az adóhatóság nemcsak küld, hanem kap is ilyen jelentéseket. A kapott információk lehetővé teszik az államok számára, hogy jogszabálymódosítással, megfelelő kockázatelemzéssel és adóellenőrzéssel fellépjenek az adókijátszás és adóelkerülés jelensége ellen. Ezzel pedig arra ösztönözhetik a multinacioná lis vállalatokat, hogy felhagyjanak az utóbbi időben egyre kiterjedtebbé váló, határokon átnyúló adótervezési tevékenységükkel. A jogkövető magatartás biztosítása és a jogsértések megakadályozása céljából a törvényjavaslat rögzíti az adóhatóság számára az egyes bejelentési, változásbejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén szankció alkalmazásának lehetőségét is. A törvényjavaslat a vonatkozó uniós irányelv átültetésén túl egyéb nemz etközi kötelezettségeink végrehajtására is irányul, mivel Magyarország 2016 decemberében aláírta az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodást, amelyben az irányelvvel azonos tartalmú kötelezettségeke t vállal a megállapodást aláíró államok viszonylatában. A törvényjavaslat a megállapodásban vállalt kötelezettségek végrehajtását is szolgálja, így az uniós tagállamokon kívül más országokkal is megvalósulhat az országonkénti jelentések cseréje. A megállap odást eddig majdnem hatvan ország írta alá, ami azt jelenti, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamain kívül körülbelül harminc további országgal létesíthet információcserekapcsolatot az országonkénti jelentésre vonatkozóan. Tisztelt Országgyűlés! A z elmondottak alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. ELNÖK : Köszönjük. Most megadom a szót Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Tiszte lt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Látszólag egy nagyon egyszerű törvényjavaslat áll előttünk, amely az automatikus információcsereszabályok átültetéséről szól a hazai jogba. S valóban, ha megnézzük a multinacionális cégek közteherviselést elkerülő hajlandóságát és szándékait, akkor azt mondhatjuk, hogy mindenfajta hasonló vonulatnak, folyamatnak helye és jelentősége van. Viszont azt is meg kell vizsgálnunk, hogy mit lehet kezdeni ezekkel a befolyó adatokkal, és hogyan lehetne hosszú távon olyan közteherviselési p olitikákat kialakítani, amelyek értelmében az érintett társaságok valamelyest közelítenek az adófizetési hajlandóság szempontjából legalább a hazai kis- és középvállalkozások felé. Látható tehát, hogy érdemes pontosítani, hogy ezek a társaságok hol végzik a tevékenységüket, hol számláznak, a jegyzett tőke és eredménytartalékuk mértéke hogy alakul. Államtitkár úr figyelmébe ajánlanám, bár biztos ismeri, a Globopolis nevű kutatóintézet anyagát, amely kimondottan regionális országokat vizsgált, és kimondottan a tekintetben, hogy milyenek a regionális országok adózási szabályai, valamint ezeket a legnagyobb multinacionális cégek mennyiben tartják be. Egy elképesztő gyarmatosítási kép rajzolódik ki a régiónkat illetően is. Nemcsak államtitkár úrral szeretnék arró l polemizálni, hogy a Globopolis adatait mennyire vehetjük komolyan és milyen következtetéseket lehet levonni ebből, de azt mondom, hogy ez olyan fajsúlyú téma, ami akár egy vitanapot is megérne, hiszen az említett dokumentumban Magyarországot egész egysze rűen Közép- és KeletEurópa adóparadicsomának nevezik. Az elemzett országok közül kettő lóg ki, Csehország fölfelé, Magyarország pedig lefelé. Példának okáért megvizsgálták a 11 legerősebb vállalat, főként multivállalatok összbevételét és tevékenységét a b ruttó hazai össztermék arányában, és azt látjuk, hogy amíg ez az összbevétel a teljes hazai össztermék negyedének felel meg, a társasági adó formájában tőlük befolyó pénz pedig a teljes társasági adótömegnek csak a 2, azaz kettő százalékára rúg, Magyarorsz ág esetében a fennmaradó 90 százalékot a magyar kis- és közepes méretű társaságok termelték ki. (17.00)
