Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 4. kedd (211. szám) - A Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv szerinti szövegének módosításáról Bernben elfogadott, 2015. szeptember 29-30-án kelt Jegyzőkönyv 1-4. melléklete... - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1276 vállalkozásaiból mintegy 3,5 milliárd forintnyi osztalékot vett ki 2015ben. És akkor tegyük em ellé azt, hogy az átlagos munkavállalója ezekben a cégekben hány forintot keresett, mondjuk, egy hónapban. Azt hiszem, hogyha ezt megnézzük, akkor nem lesz kérdés. Talán még Pócs képviselőtársam is elszégyellné magát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik s oraiból.) ELNÖK : Köszönjük. A vezérszónoki felszólalások ezzel véget értek. Kérdezem, hogy valaki kíváne még hozzászólni a zárszón kívül. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, úgyhogy az általános vitát lezárom, és megadom a szót Fónagy János államtitká r úrnak. DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen széles pannó után engedjék meg, hogy elsősorban köszöntet mondjak a Jobbiknak a törvénytervezet támogatásáért, és Ander kép viselőtársamnak, hogy lehetőséget ad nekem arra, amit valóban most már lassan két évtizede e tiszteletreméltó Ház falai között mindig fontosnak tartottunk, gondolom, közösen, és ez a magyar vasútnak az ügye. Nem szándékoztam a törvénytervezettől eltérni, d e engedje meg, hogy néhány felvetésére reagáljak, már csak azért is, mert úgy gondolom, hogy szakmailag gyakorlatilag egyetértünk. Az első, ugye, ilyen volt maga az a szándék, hogy a kötöttpályás közlekedésnek - most ugyan a fuvarozásról, tehát a teherszál lításról beszélünk, de értelemszerűen idetartozik a személyszállítás is - a hálózati rendszerét Magyarországon elsősorban fenntartani, és ami a nemzetközi tranzitforgalmat illeti, azt pedig elsősorban műszakilag, tehát az átbocsátóképesség minőségi növelés ével javítani kell, elérve az ön által említett százalékos fejlődéseket is. (16.20) Ön fölemlítette a ROLAt. Képviselő úr, ön is tudja, hogy az uniós csatlakozásunk előtt a ROLAnak megvolt az az extra szépsége, hogy a fuvarozók bónuszt kaptak, hiszen ha ROLA igénybevételével közlekedtek át az országon, akkor magyar fuvarozóként megkapták a nyugateurópai pluszlehetőségeket. Ez az uniós csatlakozással megszűnt. A témával ilyen mélységben nem foglalkozó képviselőtársaim számára mondom, korábban Szeged melle tt Budapesten és Sopronban volt ROLA felvételére lehetőség, ami Welsig, tehát gyakorlatilag az osztráknémet határig, majd a melegteakikötőkig vitte el a kamionokat. Nem véletlenül mondom a kamiont, hiszen nemcsak a jogi és a gazdasági környezet változott , hanem a műszaki feltételek is. Ma már a ROLAforgalomban nem magukat a gépeket szállítják, hanem csak a puttonyokat, magyarul a 20 és 40 tonnás konténereket, és kizárólag a lerakó és felvevő helyeken vannak közúti vontatásra, továbbításra alkalmas gépek. Tökéletesen igaza van a képviselő úrnak, a magyarországi hálózaton lévő lassújelek felszámolása talán az egyik legfontosabb szakmai feladatunk, a folyamatos fejlesztés, a teljes hálózat minőségi fejlesztése, alapvetően nagyobb sebességre, nagyobb teherkép ességre, és ahol lehetőség van rá, a villamosítás bevezetése mellett. Most már egy jó évtizede vagy talán még régebben, a MÁV kidolgozott egy lassújelfelszámolási programot, amely évről évre halad előre. Abban tökéletesen egyetértünk, hogy ennek a gyorsít ása az egész magyar vasútnak érdeke lenne. A téma nem ad lehetőséget arra, hogy a mellékvonalak ügyéről beszéljünk. A 74007500 kilométernek több mint a fele mellékvonal. Tökéletesen egyetértünk abban, hogy erre egy hosszú távú program kell. Nekem személy szerint is meggyőződésem, hogy személyforgalom szempontjából a mellékvonalak egy jelentős részének a műszaki fejlesztése, elsősorban a vidéki nagyvárosok elővárosi rendszerének a kiépítése, az ehhez kapcsolódó ütemes menetrend és az ehhez kapcsolódó reggel iesti hivatásforgalomnak, nagy tömegű hivatásforgalomnak a közösségi közlekedésbe történő bevonása, és ezzel a közútjaink tehermentesítése, a teherforgalomnál pedig a Magyarországon örvendetesen szaporodó, egyébként a tradicionálistól eltérő jelenlegi új ipari központok vasúti
