Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 20. hétfő (199. szám) - Az ülésnap bezárása - ELNÖK:
127 éveikben járnak. Napi 69 órában látják el az ápolt személy körüli, aktív gondoskodást igénylő feladatokat, amilyen például az öltöztetés, etetés, pelenkázás, forgatás. Az ápolt személyek fele 24 órás felügyele tet igényel. Azt is tudjuk róluk éppen egy, a kormány megbízásából végzett kutatásból, hogy az ápolási díjban részesülők háromnegyede az ápolási díj igénybevétele előtt dolgozott, jelenleg az ápolási tevékenységük mellett csak 22 százalékuk végez fizetett munkát, legalább alkalmi jelleggel. Ennek ellenére személyes jövedelmük az ápolási díjat, a munkajövedelmüket és egyéb ápolási támogatásokat is beleszámítva körülbelül 40 ezer forint körül mozog. Az ápolási díjban részesülők háztartásaiban az egy főre jutó jövedelem mediánja 50 ezer forint. Az ápolási díjban részesülők harmada jövedelmi szegénységben él, kétharmaduk deprivált, csaknem felük anyagilag is súlyosan deprivált. Az alapösszegű ápolási díj jelenlegi, nyugdíjjárulék levonása után maradó nettó össze ge 27 900 forint. Erre a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos 18 év alatti gyermeket ápoló személy jogosult. Az emelt összegű ápolási díj nettó összege 42 525 forint, és ez azoknak jár, akik fokozott ápolási szükségletű, súlyosan fogyatékos személyt gon doznak. Végül van a kiemelt ápolási díj, amire az önellátásra nem vagy csak segítséggel képes egészségkárosodott személyt vagy olyan személyt ápoló jogosult, aki után magasabb összegű családi pótlék jár súlyos betegsége vagy fogyatékossága okán. Ennek össz ege a legmagasabb, azonban még így is csak nettó 50 220 forint, az alapösszeg 180 százaléka. 2015 áprilisáig volt ezenkívül egy olyan ellátás is, amit méltányossági ápolási díjnak hívtak, és amit az önkormányzatok nyújtottak. Ettől az időponttól azonban me gszűnt az ezen a címen nyújtott ellátás, és az önkormányzatok döntésén múlik, hogy nyújte ilyen települési támogatást a beteg, idős hozzátartozójukat ápoló embereknek. Korábban több mint 8 ezren részesültek ilyen ápolási díjban, de szintén a kormány megre ndelésére készült kutatásban volt olvasható az, hogy a települések egy része megszüntette ezt a támogatást. Az tehát, aki súlyos beteg, idős, magáról gondoskodni nem tudó édesanyját vagy édesapját ápolja otthon, jó eséllyel semmilyen ellátást nem kap, és m ég be is kell fizetnie a 7110 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy nem mondhatja azt a kormány, hogy megoldotta az otthon ápolást végzők és az ápoltak problémáit, amíg ilyen gyalázatosan kevés, még a kö zmunkánál is alacsonyabb ellátást kapnak ezek az emberek. Az otthon ápolás sok esetben kemény fizikai munkát jelent és nem utolsósorban egy olyan ellátást, amiért az állam az általa fenntartott bentlakásos intézményekben egyébként sokkal magasabb fejenként i összeget fizet. Ehhez képeset az ápolási díjon lévők támogatása még a legjobb esetben sem éri el a közmunka összegét, vagyis biztos szegénységre ítéli a benne résztvevőket. A már idézett kormányzati tanulmány azt is megállapí tja, hogy az otthon ápolást jellemzően nem megélhetési okból választják az emberek. Az ápolási díjon részesülőknek az ápolás előtt 71 százalékos volt a foglalkoztatottsága, mindössze 8 százalékuk volt munkanélküli az ápolási díj igénybevétele előtt. 90 szá zalékuk szeretne is visszatérni a munkaerőpiacra, iskolai végzettség tekintetében is az átlagot képezik le, az alapfokú végzettségűek aránya csak 22 százalék. A jelenlegi méltatlan helyzet tarthatatlan. Két lehetőséget látunk. Vagy az otthon ápolást munkav iszonyként ismeri el az állam, és minimálbért biztosít az ápolást végzők munkájához, vagy pedig olyan szolgáltatássá alakítja az otthon ápolást, ami lehetővé teszi, hogy professzionális ápolást végzők otthonközeli szolgáltatásáért fizessenek a hozzátartozó k, akár állami támogatással. Melyik irányba kíván elindulni a kormány? Köszönöm szépen a figyelmet. Az ülésnap bezárása ELNÖK :
