Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 4. kedd (211. szám) - A Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK:
1248 másik állam keres, nyilván akkor, ha bizonyos feltételek fennállnak. Ezeket a jogszabály tervezete, illetve az egyezmény részletesen tartalmazza, mint ahogy részletesen tartalmazza azokat az okokat is, hogy mikor lehet megtagadni a kiadatást. Itt nyilván nagyon fontos az, ha valami politikai bűncselekménynek minősülne a másik államban, amit elkövetett, akkor abban az esetben megtagadható a kiadatás, illetve meg is kell tagadni. Nyilván akkor is meg k ell tagadni ezt, amikor a keresett személy a megkeresett fél állampolgára. Ebben az esetben is meg kell tagadni a kiadatást. Ezzel kapcsolatban hivatkoznék egy olyan képviselőre, aki itt szokott ülni, elméletileg a hátam mögött balra. De nem szokott itt ül ni, mert nem nagyon jár be. Úgy hívják, hogy Gyurcsány Ferenc, aki volt Magyarország miniszterelnöke is, sajnos; sajnos túl sokáig is, illetve sajnos önmagában az is, hogy miniszterelnök volt, már ez is nagy baj. Ő annak idején, amikor diplomáciai konflikt us volt Szlovákia és Magyarország között, ő ajánlotta fel, hogy azokat a személyeket, azokat a magyar állampolgárokat, akiket érintett ez a diplomáciai konfliktus, ki fogja adni Szlovákiának, amennyiben Szlovákia kéri ezen magyar állampolgárok kiadatását, mert bűncselekmény miatt eljárást kíván velük szemben indítani. A 2006os események következményei voltak azok az események, amelyek abban az időben a két ország viszonyát is érintették. És Gyurcsány Ferenc volt az, aki sem a magyar alkotmányra, sem a kiad atási egyezményekre nem volt figyelemmel. Ő magában a nemzeti érzés gyűlölete miatt az alkotmányt és a kétoldalú, bilaterális kapcsolatokat is keresztüllépte volna, és örömmel adott volna ki magyar állampolgárokat más államnak, mint ahogy ő ezt nyilatkozta . De itt egyértelmű, hogy ebben az esetben, amit szabályozunk ebben a megállapodásban, ilyen nem jöhet létre. Hiszen az adott fél, tehát egy magyar állampolgárt a magyar állam nem adhat ki Vietnamnak e szerződés alapján. Illetve nyilván az is nagyon fontos , hogy amennyiben a kért személy ellen faja, neme, vallása, politikai meggyőződése miatt akarnak büntetőeljárást lefolytatni, akkor szintén nem lehet kiadni. Illetve nyilván az elévülést is figyelembe kell venni a magyar törvények szerint. Amennyiben Magya rországon az a bűncselekményt már elévült, akkor nem lehet kiadni. És ha már a személyt felmentették, ez is egy megtagadási ok. A halálbüntetés kérdése: ennek nem néztem utána, hogy Vietnamban vane halálbüntetés. De nyilván abban az esetben, ha egy olyan országgal kötünk megállapodást, ahol még van halálbüntetés, akkor nem lehet kiadni abba az országba, ha várható, vagy akár csak a lehetősége fölmerül, hogy vele szemben halálbüntetést szabnának ki. A törvény ezt tiltja, kivéve, ha a fogadó állam megfelelő garanciát nyújt arra, hogy halálbüntetést vele szemben nem fognak kiszabni. Ezzel kapcsolatban a törvény meghatározza a központi hatóságokat is, amelyek ezekben az ügyekben eljárnak, tehát nyilván Magyarországon az Igazságügyi Minisztérium, illetve Vietnam ban a közbiztonsági minisztérium, amely ilyen esetben eljár, illetve ezeket a hivatalos ügyeket bonyolítja, intézi. Azt gondolom, maga az egyezmény minden fontos dologra kiterjed, megfelelően szabályozza a két állam közötti viszonyokat, illetve a kiadatáss al érintett személyt és az azzal kapcsolatos eljárási cselekményeket, illetve ennek a személynek a jogait, kötelességeit és lehetőségeit. Mindezek alapján azt gondolom, hogy ugyanúgy, mint az előző, Vietnammal kötendő kétoldalú megállapodás, ez is elfogadh ató és támogatható. Köszönöm szépen a figyelmet. (Ander Balázs tapsol.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel az LMP képviselőcsoportja nem vesz részt a vitában, így a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Független képvise lők szintén nem vesznek részt a vitában, kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem ál lamtitkár urat, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván válaszolni. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.
