Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 4. kedd (211. szám) - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
1227 És hogy kinek az érdekét ki képviseli? Azt látjuk, hogy önök a saját magukét. Ez nagyon jól látsz ik ebből a törvényjavaslatból. És amit ön elmondott, hogy kis szabálytalanságokat sem kívánnak megengedni, és ezért lépnek fel ilyen eszközökkel a CEUval szemben, akkor javasolom, hogy az összes magyarországi felsőoktatási intézményt zárassák be, az valób an esélyegyenlőséget jelent, mert ilyen kis szabálytalanságok egyébként előfordulnak mindegyiknél. Ha meg azt a törvényt kívánják számonkérni vagy annak a törvénynek a be nem tartását, amelyet az Országgyűlés még el sem fogadott, akkor megint érdekes törvé nyhozói hozzáállást tanúsítanak itt az Országgyűlésben. A visszaható hatályú jogalkotást már ismerjük önöktől, de arra eddig még nem volt példa, hogy olyat kívántak valakin számonkérni, ami egyébként még hatályba sem lépett. Ez valóban egy nóvum, mindig va n új a nap alatt, úgy tűnik. Hozzáteszem: sajnos. Az meg, azt gondolom, tisztelt képviselő asszony, mert az ön szavaiból ez egészen nyilvánvalóvá vált, önök simán beáldoznak egy egyetemet azért, hogy végre Trump fogadja Orbán Viktort, amit eddig egyébként nem sikerült elérniük. Talán egy kicsit túl nagy ár ezért, azt gondolom. Nos, azt gondolom, azt kár elemezni, hogy mi ennek a motivációja, már a benyújtásnak, elég sok szó esett erről már az előbb, az önök bűnbakkereső politikáját is ideértve. Arról is kár beszélni, hogy valóse az önök megállapodási szándéka akkor, amikor az egyeztetést akkor kívánják lefolytatni, miután az Országgyűlés már elfogadott egy törvényt. Én nem tudom, de úgy hiszem, a formállogika alapján akkor kéne lefolytatni az egyeztetést, m ielőtt a törvényt elfogadjuk, és a megállapodásnak megfelelően kéne a törvényt elfogadni, nem egy törvényt elfogadni, és utána kezdeni egyeztetni. Ugye, ezt beláthatjuk? Ahogy Szél Bernadett képviselő asszony elmondta, valóban kilóg a lóláb. Sőt, nemcsak a lóláb, hanem az egész ló. Ugyanis így ment ez és így megy ez Oroszországban is, amely rezsimnek egyre több eleme jelenik meg a magyar közéletben. A nagy bölcs vezérnek nem kedves egyetemet adminisztratív eszközökkel, törvényalkotással tönkreteszik. Tiszte lt Képviselőtársaim! Talán egyketten vannak önök közül, akik ismerik William J. Dobson nemrég, pár évvel ezelőtt megjelent könyvét, az a címe, hogy „Diktatúra 2.0”, az alcíme pedig az, hogy „A 21. századi zsarnokok természetrajza”. Ebben jó néhány állam g yakorlatát elemzi; elemzi például a putyini Oroszország gyakorlatát is. Az benne az érdekes, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor ezt az elemzést olvassa az ember, akkor kirajzolódik az a folyamat, amit önök most a CEUval csinálnak. Pontosan ugyanez a f olyamat! Nem azt mondják, és nem vállalják föl, itt ez elhangzott egyértelműen, hogy önök egy önöknek nem tetsző ideológiával rendelkező intézményt be kívánnak záratni, be kívánnak szántani, hanem különböző adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítik az in tézmény létezését. Putyin ezt, azt hiszem, úgy tette a könyvben szereplő esetben, hogy az adott intézmény nem felelt meg a tűzrendészeti előírásoknak. Most önök az Oktatási Hivatalt használják erre a célra, de az eredmény ugyanaz, és az önök motivációja is pontosan ugyanaz. És ha egy szemernyi kétségünk is lett volna efelől, akkor Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője biztosított minket, hogy nem értjük félre a valódi szándékot. Hadd idézzek tőle két mondatot, lehetne egyébként mást is. A következőképp hang zik: „Nézze, nyilvánvaló, hogy ideológiai és politikai küzdelem zajlik. Az is nyilvánvaló, hogy a Sorosegyetem melyik térfélen van.” Úgy tűnik, neki még nem szólt államtitkár úr, hogy mi is a track. Ugyanis ez egy rendkívül tiszta beszéd: az ideológiailag problémás oktatási intézményeket tönkre kell tenni. Csak akkor, államtitkár úr, ne jöjjenek nekem azzal, hogy önök szakmai érvek alapján nyújtották be ezt a törvényjavaslatot! Ezt hívják kultúrkampfnak, egyszerűen fogalmazva. Az előttünk fekvő törvényjava slat egy folyamat szerves része, ezt látni kell. Egy olyan folyamaté, amelyről az elején kevesen gondolták, hogy ide fog vezetni. Megjegyzem, ha nem szabunk gátat neki, akkor sokkal tovább is. És ahogy haladunk egyre mélyebbre benne, úgy válik egyre több e mber számára ez nyilvánvalóvá. Amikor a 2010es évek elején felhívtuk a figyelmet arra, hogy hová vezethet a fékek és ellensúlyok rendszerének eróziója, hogy milyen következményekkel jár az, amikor a kormány az alkotmányban nem a hatalom korlátait látja, h anem eszközként használja
