Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 20. hétfő (199. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
123 ezt. Én mégis fontosnak tartottam, hogy most napirend után erre ráerősítsek, hiszen a választókerületemből érkezett a már említett települések részéről egy kérés, gondolom, nemcsak az én irányomba, hanem minden érintett országgyűlési képviselő irányába, remélem, hogy m ajd tőlük is hallhatunk hasonló indítványokat, felszólalásokat. Elöljáróban azt el kell mondanom, hogy ezt a kérést, ezt a levelet természetesen írásban is eljuttattam az illetékes miniszterhez, hiszen mégiscsak az a legfontosabb, hogyha szóról szóra azt k apja meg, amire kíváncsiak az érintett települések vezetői, és nekik is így tud válaszolni, ha más nem, hát rajtam keresztül. Úgy gondolom, hogy a vidék kivéreztetésének egy újabb lépéséről beszélünk, amikor az önkormányzati hivatalok tisztségviselőinek me galázó fizetése szóba kerül. Ezt a levelet, amit tehát Iván, Újkér, Egyházasfalu, Pusztacsalád, Csáfordjánosfa, Csér községi önkormányzatok képviselőtestületétől kaptam mintegy két hete, úgy éreztem, hogy mindenképpen itt meg kell említeni. Az érintettek m egállapították, hogy a kormány jelenleg sem 2017re, sem 2018ra nem tervezi az önkormányzati köztisztviselők illetményének emelését, még ígéret sincs arra vonatkozóan, hogy a 38 650 forintos köztisztviselői illetményalap növekedhetne. Ebből kifolyólag csa k a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve az úgynevezett soros lépés jelentene béremelést a hivatal munkavállalóinak. A 161 ezer forintos garantált bérminimum elfogadásával gyakorlatilag az önkormányzati köztisztviselők bértáblája megsemmisült. Elk épesztő, hogy 3537 éves munkajogviszonnyal rendelkező köztisztviselő is csak a garantált bérminimum szintjét éri el. Az ebből fakadó bérfeszültséget és az érintett munkavállalók illetményével kapcsolatos helyzetet tovább rontotta a 2016ban elfogadott, ál lami tisztségviselőkről szóló törvény. Ennek következményeként az állami tisztviselők és állami ügykezelők illetményének alsó határához viszonyítva 76 százalékkal, a felső határhoz viszonyítva átlagosan 150 százalékkal kevesebb a hivatali köztisztviselők é s ügykezelők illetménye. Természetesen ezzel nem azt mondom és nem azt mondjuk, hogy jól fizetettek az állami tisztségviselők, de azt igen, hogy az önkormányzati hivataloknál dolgozók megalázóan keveset vihetnek haza. A jelentősebb adóbevétellel rendelkező települések ugyan magasabb illetményalapot tudnak elfogadni, de a költségvetési tekintetben hátrányosabb helyzetű önkormányzatokra ez nem mondható el. És ez csak tovább növeli azt a szakadékot, ami egyébként is megvan az említett települések között. Az ut óbbi időben egyébként felerősödött az a tendencia is, hogy a jól képzett, szakmai gyakorlattal rendelkező önkormányzati dolgozók más ágazatokban helyezkednek el, ahol jóval versenyképesebbek a jövedelmek. (21.20) Az önkormányzatokról el lehet mondani által ánosságban, hogy erejükön felül is az illetményalap emelése mellett döntöttek, hogy dolgozóik megélhetését garantálni tudják. Ezen kiadásokhoz feltétlenül szükség lenne a központi költségvetés támogatására vagy az önkormányzati hivatal működésének támogatá sa jogcímén juttatott támogatás mértékének emelésére. Ugyanezen problémával szembesülünk egyébként a családsegítő és gyermekjóléti szolgálati társulás költségvetésének kiegészítésénél is, hiszen a kötelező béremelés miatt a települések itt is kénytelenek h ozzájárulást fizetni. Jól látható tehát, hogy a probléma súlyos, és tényleg az egész országot érinti. Mindezek alapján adódik néhány kérdés. Nagyon sajnálom, hogy a kormány részéről senki, de senki nem vette komolyan annyira az ügyet, hogy legalább itt mar adjon, és érdemben egykét mondatban megnyugtató választ tudjon adni. Én azért felteszem ezeket a kérdéseket, ha más nem, akkor a jegyzőkönyv kedvéért. Mégis mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy a kötelező béremelés és a törvény által biztosítot t illetményalap eltérítése kapcsán keletkező bértömegben
