Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 4. kedd (211. szám) - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója:
1196 Országgyűlésre. Így volt ez 2005ben is, akkor személyesen az akkori miniszternél kérte, hogy a külön jogokat biztosító lex CEU érvényben maradhasson az akkor elfo gadott felsőoktatási törvény mellett. Idézek a levélből: „Tisztelt Miniszter Úr! Kedves B.! Őszinte megelégedéssel értesültem arról, hogy az általam alapított Középeurópai Egyetem másfél évtized után magyar akkreditációt nyert. Tudom, hogy ez a te segítsé ged nélkül nem történhetett volna meg. Mint a Fenntartók Tanácsának elnöke egy látszólag jelentéktelennek tűnő kéréssel fordulok hozzád. Az új felsőoktatási törvény, amely már magyar egyetemként sorolja fel a CEUt, a hatályukat vesztő törvények között fel sorolja a 2004/LXI. úgynevezett lex CEUt. Szeretnénk, ha a lex CEU az új felsőoktatási törvénnyel egyidejűleg hatályban maradna akkor is, ha ez némi redundanciát okoz. Tehát azt kérjük, csupán annyit kérünk, hogy a lex CEU ne kerüljön felsorolásra a hatál yukat vesztő törvények között. X. kollégám, aki szerdán ezt a levelet neked személyesen átadja, részletesen el tudja mondani álláspontunkat. A másik kollégám, Y. a miniszterelnök úr informális támogatását is fogja kérni. Támogatásodat köszönve, régi baráts ággal üdvözöl Soros György, a Középeurópai Egyetem kuratóriumának elnöke” (Dr. Rétvári Bence: Hoppá! Hoppá!) Nem meglepő hát, hogy Soros György az egyetemére is kiterjedő szabályozási szándék láttán egyből világméretű lejárató kampányba kezdett. Igen, tis ztelt Ház, van lex CEU, ezt 2004ben szavazta meg a Magyar Országgyűlés. (Kunhalmi Ágnes: Ezt bevállalni, miniszter úr!) A magyar média Soros György által finanszírozott szelete tiltakozásáról remekül felfedi a hálózat erejét, egyszersmind megmutatja, hogy milyen erős üzleti körökkel állunk szemben, mert ne legyenek illúzióink, a felsőoktatás üzlet is. Megjegyzendő, hogy más amerikai egyetemek mellett nem állt ki az amerikai ügyvivő, meg sem említette őket, holott van még három ilyen intézmény, egyikük éppe n az, amelyiknél semmi problémát nem találtunk. Érdekes módon egyetlen más, Magyarországon működő külföldi egyetem se gondolta még azt, hogy az oktatás szabadsága sérül, ha ezeket a szabályokat betartja. Ma új szabályokat hozunk, amelyek betarthatóak, jogo kat biztosítanak és nem előjogokat, igényelnek erőfeszítést vagy éppen befektetést, de meggyőződésünk, hogy Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja a törvénymódosítás. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, minis zter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a Törvényalkotási bizottság előadójának. Parancsoljon, k épviselő úr, nyolcperces időkeretben! VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az egyes házszabályi rendelkezések 61. §a alapjá n elrendelt kivételes eljárás keretében a Törvényalkotási bizottság megtárgyalta a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 25 igen szavazat mellett, 5 ellenében, tartózkodás nélkül ö sszegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. A tegnapi törvényalkotási bizottsági ülésen az ellenzéki pártok részéről módosító javaslatok érkeztek a törvényjavaslathoz. A módosító javaslatok lényegében két csoportra oszthatók: a baloldali pártok részéről a nagyon erősen idézőjelbe tehető konstruktivitás jegyében alapvetően a törvényjavaslat teljes elhagyását javasolták. A Jobbik esetében pedig a teljes belső zűrzavar érzékelhető, látszik, hogy nem tudnak mit kezdeni, nem tudják feloldani a zt a helyzetet, hogy az alelnökük és a párt hivatalos álláspontja e pillanatban messze nem összeegyeztethető (Szávay István: Furcsa párt…) ; ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy kisebbségi előadót sem állítottak. Összességében elmondható, hogy az ellenzéki pártok számára a szabályszerű működés mint olyan valójában nem sokat jelent, követelményként nem igazán veszik figyelembe. Ennek
