Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 4. kedd (211. szám) - Megemlékezés a szentpétervári terrortámadásról - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1185 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Ú r! Tisztelt Ház! Megtudhattuk az MSZPtől, hogy az MSZP két dolgot ellenez az egészségügyben: ha valami úgy van, mint 2010 előtt, vagy ha valami megváltozott 2010 után. Ez a két dolog történhet, amit az MSZP ellenez. Voltak bizonyos dolgok, amiket semmikép pen nem szerettünk volna folytatni, tisztelt képviselő úr, 2010 után. Nem szerettük volna azt folytatni, amikor önök elvették egyhavi bérét az egészségügyben dolgozóknak. Nem szerettük volna azt folytatni, amikor önök 16 ezer ágyat szüntettek meg a magyar egészségügyi ellátásban. Nem szerettük volna azt folytatni, amit önök tettek, hogy a 16 ezer ágy megszüntetésével együtt 6 ezer egészségügyi dolgozót is elbocsátottak, most pedig arról beszélnek, hogy vane elég orvos, miközben önök 6 ezer egészségügyi dol gozót bocsátottak el. Nem szerettünk volna arra az útra lépni, amely felrúgja a társadalmi szolidaritást, a társadalmi közös teherviselést. Az önök javaslata volt erre a vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak a bevezetése. Mi ezeket elleneztük, népszavazással sikerült mindezeket megakadályozni. Az MSZP akkor aktívan kampányolt amellett, hogy legyen fizetős a magyar egészségügy, ne feledjük, egy egész népszavazási kampányt vittek végig, hogy minden beteg - fiatal, idős egyaránt , ha elmegy egy orvoshoz, fizess en, ha bent fekszik egy napot a kórházban, fizessen. Ez volt a szocialisták egészségügyi modellje. Ehhez képest mi felállítottunk egy várólistarendszert, amelyen a felállítása pillanatában 70 ezer beteg volt, most pedig alig 30 ezer beteg van rajta. Siker ült kevesebb mint a felére csökkenteni, nyilván nem véletlenül, hanem többletforrásokból, soksok milliárd forintból, amit a várólistacsökkentésre fordítottunk. Önök azt mondták, hogy össze fog omlani az egészségügyi rendszer akkor, amikor állami fenntart ásba kerültek a kórházak. Állami fenntartásba kerültek, és nem omlottak össze. Hanem mi történt a kórházakban? Fejlesztések történtek a kórházakban, az egészségügyben összességében 500 milliárd forint értékben, a kórházak épületeiben több mint 300 milliárd forint értékben, 322 milliárd forint értékben, de a kórházi eszközparkban és a műszerekben is 104 milliárd forintos fejlesztések történtek. Tisztelt képviselő úr, erről az önök időszakából sajnos nem nagyon lehet beszámolni. Pedig milyen jó lenne, ha abba n versenyeznénk, hogy mennyivel növelte az egészségügyben dolgozók bérét az MSZP, és ahhoz tudnánk mérni a FideszKDNPt. Csak hát önök csökkentették az egészségügyben dolgozók bérét, és mi indítottunk életpályát. Mennyire jó lenne, ha abban lehetne versen yezni, hogy önök hány kórházban építettek ki újabb és újabb tömböket, újítottak föl vagy építettek ki egy heliportot, és mennyit a FideszKDNP. De nem erről lehet beszélni, hanem arról lehet beszélni, hogy 2010 után történt ez az 500 milliárdos egészségügy i fejlesztési csomag. Arról is elfelejtett beszélni, tisztelt képviselő úr, a sürgősségi ellátás kapcsán, hogy január 1jétől mégiscsak kétszeres finanszírozása van a sürgősségi osztályoknak. S arról is elfelejtett beszélni, tisztelt képviselő úr, hogy a m entőszolgálat számára önök a kormányzásuk utolsó éveiben nem igazán vettek mentőautókat, hanem a privát betegszállítás felé próbálták átterelni a mentést és a betegszállítást, mint ahogy tették volna ezt az egészségügyi kassza tekintetében. Önök a privatiz áció és a fizetős egészségügy irányába mentek, ezzel egyrészt pénzt spóroltak, hiszen nem vettek mentőautókat, másrészt pedig piacot teremtettek a piaci fizetős betegszállítás számára. Ehhez képest mi mostanra már a mentőautók felét sikeresen le tudtuk cse rélni, és ez folytatódni fog a következőkben is. Ön beszélt arról, hogy a háziorvosi ellátásban sok helyen hiányok vannak. Ezek a hiányok nyilván meg voltak évekkel ezelőtt is, csak önök sem rezidenstámogatási programot nem indítottak, sem praxispályázatot nem indítottak, sem letelepedési pályázatot nem indítottak. Nem indítottak rezidenstámogatást azoknak a fiatal orvosoknak, akik a külföldre vándorláson gondolkoznak. Mi ezzel 3500 fiatalt tudtunk a közfinanszírozott egészségügyi rendszerben ösztöndíjjal i tthoni jövőképre ösztönözni. Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon nagy siker. Ha ez az önök idejében elindult volna, több ezer orvossal lenne most több. Persze lehet, hogy azt a 6 ezer egészségügyi dolgozót sem kellett volna elbocsátani. A praxispályázat ré vén az idei költségvetésben már kétszer
