Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1135 után, amelyeke t tapasztalhattunk az elmúlt években az önök részéről, nem szívesen adjuk a nevünket ehhez. Gondolok itt az állami földek szinte teljes privatizációjára, és éppen a mai vitánkra államtitkár úrral, amikor is Bábolna térségében termőföldet úgy játszottak ki a Monsantónak, hogy fogtak egy, talán 87 hektáros állami földterületet, termőföldet, kivágtak belőle háromszor három hektárt, azt megvette egy fideszes helyi kiskirály, majd egyesítette, kivetette, és szépen a Monsanto tulajdonába került így ez az állami f öld. Ezért gondolhatják, hogy ilyen előzmények után nem szívesen adjuk a nevünket ehhez a - még egyszer mondom - szakmailag tisztességes kormány esetén akár még indokolható privatizációs lehetőséghez sem. A feles részeknél engedjék meg, hogy segítséget hív jak, hiszen nem vagyok erdészeti szakember, azonban érkeztek be hozzám javaslatok, ezekből szemezgetnék. Ha olyan sok fontos funkciója van az erdőnek, és össztársadalmi érdek az erdő léte, akkor miért maradt ki a legtöbb erdőtulajdonos és erdőgazdálkodó a különböző támogatásokból? Mezőgazdasági támogatásokról van itt szó. Olyan információink vannak, miszerint a hétéves európai uniós költségvetési ciklust megelőző tárgyalásokon jó néhány esetben kérhette volna Magyarország, hogy bizonyos támogatásoknál lehet őségük legyen a tulajdonosoknak és a gazdálkodóknak is részesedni ezekből a támogatásokból. Miért vonták meg a magánerdők, szakirányítók állami normatív támogatását? Csekély összeg, de ezáltal az erdőtulajdonnal rendelkező nem szakemberek teljesen szakmai segítség nélkül maradtak. Az erdészeti szakhatóság által benyújtott módosító javaslatok közül mennyi került be a törvénybe? Jó lenne, ha felsorolást is kaphatnék, mert itt olyan információk jutottak el hozzám, hogy nem sok minden. A természetvé delmi korlátozásokról is mondanék pár gondolatot, és szeretném, ha nem forgatnák ki a szavainkat. Tehát teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy az erdőnek nagyon fontos természetvédelmi szerepe van, és korlátozások is szükségesek ahhoz, hogy fenntartsuk e zeket az életközösségeket. Ugyanakkor például a pisze orrú denevér vagy a fekete gólya és jó néhány más példa esetében egy magánerdőtulajdonosnál komoly pluszköltségek jelennek meg. Olyan információk jutottak el hozzánk, hogy jó néhány európai országban i lyenkor kompenzációt kapnak az erdőtulajdonosok azért, hogy ezt a nagyon fontos közérdeket fenntartsák, és a jövő generációi számára is olyan életteret hagyjanak hátra, ahol ezek az élőlények élhetnek, szaporodhatnak. Jó lenne, ha ez állami feladat lenne, és nem a magánemberekkel fizettetnék ki az egyébként közjó szempontjai szerint valóban hasznos jelenlétet, tevékenységet. Nem találom az „őshonos” és „idegenhonos” szavak mellett a „meghonosodott” kifejezést. Ez az akác ügyét és még néhány esetet megnyugta tóan képes lehetne rendezni. De ha ebben nem értünk egyet, akkor erre is örömmel várom a választ. Miért mérik fel jelenleg is a magyar állami erdővagyont magáncégekkel? Ebben is már volt több csörténk miniszter úrral, illetve államtitkár úrral amiatt, hogy elég aggasztóak ezek a jelek. Ezt megelőzték a Kehivizsgálatok, amelyek szintén tártak fel bizonyos hiányosságokat, amelyek egy részében lehet, hogy egyetértünk, de mégiscsak eléggé a privatizáció irányába mutató légkört alakítottak ki a magyar erdővagyo n környékén. Sok állampolgári panasz érkezik hozzánk az évek során az országos tűzifahelyzettel, hiánnyal kapcsolatban. A faanyagot késő ősszel adják ki a rászorulóknak, amikor az nedves, nyers fa, és csak elég rossz hatékonysággal ég el. Az erdőgazdaságo k kifutó készletei nem elégségesek a lakossági igények kielégítésére, a sáros talajon - az őszi esők miatt mondom - nem tudnak a szállító gépek megfelelően mozogni, az erdészeti szakszemélyzet egyéb lekötöttsége ráadásul ősszel jelentős. Az erdősítés, ille tve a vadásztatás az, amit, azt hiszem, meg kell említenünk. Egy jelentős, körülbelül egymillió köbméter erőművi tűzifa felhasználása vajon milyen hiányt okoz vagy árnövekedést eredményez a lakossági tűzifa esetében? Jó lenne, ha megnyugtató választ kapnán k arra is, hogy a jövőben milyen formában lehet itt előrelépés.
