Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1129 Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Mivel az előterjesztők részéről nem kívánnak reagálni a vitában elhangzottakra, tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapunkon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Most 3 perc technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet. ) (17.30) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Köszöntöm Fazekas Sándor miniszter urat. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó tö rvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Soron következik az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezár ásig. A kormányelőterjesztés T/14461. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Engedjék meg, hogy köszöntsem a páholyban helyet foglaló kedves vendégeinket is az erdész szakma részéről. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Fazekas Sá ndor földművelésügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Miniszter úr, öné a szó. DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jól tudjuk valamennyien, hazánk területét 2 millió hektár erdő borítja, amely az ország területének egyötödét jelenti. Az erdő a legösszetettebb szárazföldi életközösség és környezeti elem, amely számtalan élőlény élőhelyéül szolgál, és egészséges környezetet biztosít az ember számára. Emellett a klímaváltozás elleni fellépés terén is kiemelkedő erdőségeink jelentősége, valamennyi körülményt, így ezt is igyekeztünk figyelembe venni a törvénytervezet megalkotásánál. A magyar erdők több mint fele őshonos fafajokból áll és magas természeti értéket kép visel. 20 százaléka a hazai szabályozás szerinti természetvédelmi oltalom alatt áll, 40 százaléka pedig a védett területekkel nagyrészt átfedésben a Natura 2000 hálózat része. Az erdők vonatkozásában tehát a környezeti fenntarthatóság biztosítása kiemelt f ontosságú. Az erdő ugyanakkor egy nehezen nélkülözhető természeti erőforrás is, amely egyebek mellett évente 7 millió köbméter megújuló ipari, illetve energetikai alapanyagot biztosít számunkra. A hazai erdők 40 százaléka magántulajdonban á ll, emiatt az erdő kapcsán ma már félmillió, jellemzően vidéken élő erdőtulajdonossal és 50 ezer erdőgazdálkodóval is számolnunk kell. Ehhez lehet még hozzászámolni azt a több ezer vállalkozót és több tízezer dolgozót, akik az erdei kétkezi munkákat végzik . Látható tehát, hogy az erdő a vidéki élet szerves része, az erdőgazdálkodás pedig az egyik meghatározó vidéki foglalkoztató. De nemcsak a munka terepe, hanem az aktív pihenés helyszíne is az erdő. Az emberek többsége évente legalább egyszer eljut a zöldb e, hogy kikapcsolódjon, sportoljon, szórakozzon vagy éppen közösségi élményre leljen. Az erdő közjóléti szolgáltatásai tehát, ez nem túlzás, felbecsülhetetlen értéket jelentenek a társadalom számára. Ha az erdők, az erdőgazdálkodás fenntarthatóságáról besz élünk, akkor tehát nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi és a gazdasági fenntarthatósági szempontokat sem. Az erdőtörvényeknek minden időben az volt a feladatuk, hogy a tulajdonosi, a gazdálkodói és a közérdek összehangolásával biztosítsák az erdők f ennmaradását, jó állapotban tartását, valamint a közérdekű szolgáltatásaihoz való széles körű hozzáférést is. Ez elsősorban az erdőgazdálkodók irányában közérdekű elvárások és korlátozások meghatározásával jár. Az ágazati szereplők ezzel
