Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Sallai R. Benedek és Ikotity István (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Lesz-e nemzeti agráregyetem Budapesten, ahová beolvasztják a vidéki mezőgazdasági karokat?” címmel - IKOTITY ISTVÁN (LMP): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1092 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képv iselő Úr! Tisztelt Ház! Azt is mondhatnám, hogy írásban és szóban is már többször megválaszoltam önnek ezt a kérdést, úgyhogy ahhoz továbbra is a kormány tartja magát. Ez is lehetne a rövid változat, de engedje meg, hogy részletesebben is tájékoztassam, va gy legalábbis válaszoljak a kérdésére. Továbbra is úgy áll, mint ahogy korábban volt, hogy ezzel kapcsolatban a kormány semmifajta döntést nem hozott, így kérem, hogy ön se keltse azt a látszatot, mintha valamilyen kormányzati döntés már megszületett volna . Ugyanakkor az egy fontos kérdés, és nyilván az LMPben is, amikor annál többen gyűlnek össze, mint ahányan most vannak itt a frakcióból, akkor megkérdezhetik egymástól, hogy vajon teljes mértékben ki tudjae szolgálni a magyar mezőgazdaságot, a magyar ag rárágazatot a felsőfokú agrárképzési rendszer, amelyik most van. És itt nem szerkezeti kérdést vetek csupán fel, hanem tartalmi kérdést is. Vajon ez a legjobb pillanatnyi állapote ahhoz, hogy az agrárGDP növekedése, az agrárinnováció vagy az agráriumnak a súlya, a termelékenysége, a korszerűsége a jövőben is minél magasabb fokú legyen? Elegendő tudományos háttére ez, inspiráló háttére ez ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság ismételten húzóágazattá váljon Magyarországon, mint ahogy az hagyományosan Magyaror szágon húzóágazat? (15.20) Ha az LMP szerint minden a legnagyobb rendben van, és nem kell ehhez hozzányúlni, akkor nyilván nem kell ilyen kérdéseket föltenni, de mi azért ezeket a kérdéseket föltettük, és a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégiának is része, hogy az agrároktatást visszahelyezze a világ élvonalába, és új, osztatlan agrármérnökképzés indításával is próbáljon még jobb minőségű oktatást kínálni mindenkinek ezen a téren. Tehát nem csupán arról van szó, hogy azt érdemes végiggondolni időről időre, hogy megfelelő szerkezetben történike az agrárfelsőoktatás, mint a felsőoktatásnak minden más területe is, hanem hogy megfelelő tartalommal is vane ez megtöltve, hiszen tucatnyi olyan intézmény van, amelyben összesen 181féle agrárképzést folytat unk ma Magyarországon, és a fejlesztések köre, amelyeket erre szánunk, azért mégiscsak a fejlesztési program keretében 106 milliárd forintos összeg. Érdemes tehát erre is gondolni, és érdemes azt is végiggondolni, hogy ha egy olyan egyetemről van szó, amel ynek van orvostudományi kara, van természettudományi kara, bölcsészettudományi kara és egy mezőgazdasági főiskolai kara is, akkor egy bármilyen egyetemi átalakításnak, fejlesztésnek lehete a fő nyertese így egy belső mezőgazdasági kar. A legfontosabb a te rmészeti adottságokból való kiindulás. Valóban, Magyarországnak egy nagyonnagyon magas szintű agrárképzésre van szüksége, és bizony az elmúlt közel húsz évben körülbelül a felére csökkent az agrárképzésbe belépők száma. A legnépszerűbb a műszaki szak, a f elvételre jelentkezők 21 százaléka, utána következnek a gazdasági szakok 15 százalékkal, majd az egészségügyi szakok 13 százalékkal, és ehhez képest a mezőgazdasági szakoknak a felvételi jelentkezési számok alapján a jelentkezési száma 2,7 százalék, tehát jóval alacsonyabb. És azt is láthatjuk, hogy nemzetközi vonzerőben sem leginkább a külföldi hallgatókat idevonzó képzés a magyar agrárium, pedig lehetne, hiszen ehhez az adottságai az országnak megvannak, illetve a külföldi oktatók bevonására is, azt hisze m, bőven lenne igény. A különböző profiltisztítási és intelligens szakosodási vezérelvek mentén jött létre az elmúlt időszakban a Szent István Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem agrárkarainak az integrációja és az erdészeti és faipari fókuszú Soproni Egyetem. A mosonmagyaróvári agrárképzés beolvadt a Széchenyi István Egyetembe, illetve a Károly Róbert Főiskola az Eszterházy Károly Főiskolába integrálódott, és önálló állatorvostudományi egyetem is kialakításra került. (Gelencsér Attilát a jegyzői székb en dr. Szűcs Lajos váltja fel.) A kutatási potenciál fejlesztése, a kutatások összehangolása és részbeni centralizálása érdekében agrárkutatási intézetek jöttek létre, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi
