Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „Hány idegent telepítenek még be?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1075 szeretném, hogy ebben az élbolyban maradjunk, nyilvánvaló tehát, hogy megoldást kell találni. A Jobbik sem a magántulajdonban lévő ingatlanvagyon hasznosításáról gondolkodik érthető módon, de mind állami, mind önkormányzati tulajdonban található olyan ingatlantömeg, amelynek a hasznosítása fel kell hogy merüljön. Az előtt pedig egész egyszerűen értetlenül állunk, hogy a kormányzat mintha nem is ismerné a közösségi gazdálkodási típusú formák elterje dését, az erre adandó válaszokat. Tehát az, hogy különböző megosztó oldalak révén több ezer ingatlant kivettek az albérleti piacról, a kormányzat csodálkozásával találkozott, miszerint az albérleti díjak elkezdtek növekedni. Elképesztőnek tartjuk, hogy éve k alatt nemhogy a szabályozás irányába nem mozdultak el, de úgy tesznek, mintha ez a probléma nem létezne, mintha elfogadható és természetes volna, hogy egy Budapestre jövő, tanulni vágyó fiatal 130150 ezer forintot plusz rezsit kell hogy fizessen egy alb érletért, ami egészen elképesztő. Adja magát tehát a kérdés, sőt adódnak a kérdések. Hogyan kívánja a kormányzat enyhíteni az elérhető árú bérlemények hiányát? Vannake terveik az üresen álló ingatlanvagyon hasznosítása tekintetében? És egyáltalán adódnake elképzeléseik az ezzel kapcsolatos, a lakhatási szegénységgel kapcsolatos kivándorlási hajlandóság csillapítása tekintetében? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Tállai András államtitkár úré a szó. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is egy magyarországi társadalmi helyzetre, a társadalmi viszonyokra szeretném felhívni a figyelmet ebben a kérdésben, a magya r emberek ugyanis saját tulajdonú lakásban szeretnek élni, szeretnek lakni, és az életüket is úgy alakítják ki, hogy ha lehetőségük és módjuk van rá, és megteremtődnek a feltételek, akkor elsősorban abban gondolkodnak, hogy a saját lakásukban éljenek. Ezt egyébként a számok is bizonyítják, hiszen 86 százaléka a lakásoknak van magántulajdonban, és ennyien élnek magántulajdonú lakásban a magyar emberek, ezzel egyébként az Európai Unió élvonalában vagyunk, és meghaladjuk az európai uniós átlagot. Egyébként ön az interpellációjában is elismeri, hogy a magántulajdonú, üresen álló ingatlanok hasznosítására nem lehet ráhatása az államnak, ugyanakkor pedig az albérleti piac szabályozásánál mégis ezt várja el az államtól, hogy amit a piac szabályoz, abba lépjen be az állam. Itt csak az interpellációja ellentmondására hívtam fel a figyelmet. (Z. Kárpát Dániel közbeszólása.) (14.20) Ami pedig a jelenlegi kormány intézkedéseit illeti: néhányat szeretnék belőle felsorolni, amely annak jegyében született, amit elmondtam, h ogy elsősorban saját tulajdonú ingatlant kell hogy szerezzenek a magyar munkavállalók. Az egyik legnagyobb horderejű döntés 2016 januárjától lépett hatályba, mégpedig az áfakulcsnak az 5 százalékra való csökkentése. Ez nyilvánvalóan olcsóbbá, kedvezőbbé te szi a lakásmegszerzés lehetőségét. A második ilyen nagy horderejű döntés a családi otthonteremtési kedvezmény kialakítása, amelyben jelentős állami támogatás rejlik adóvisszatérítés formájában, más különféle eszközök formájában. Gondolom, mégis a legnagyo bb segítség az, amikor a magyar munkavállalókat olyan helyzetbe hozzuk, hogy megfelelő jövedelemmel tudjanak rendelkezni, és az egzisztenciájukat ki tudják alakítani. Ehhez csak két döntést említenék: a rezsicsökkentési program, amelynek révén több mint 50 százalékkal csökkent a kint lévő tartozások összege, illetve a devizahitelek kivezetése, továbbá az, hogy most már évek óta folyamatosan növekszik a reáljövedelem. Ehhez tartozik a családi adókedvezmény növelése és a személyijövedelemadókulcs csökkentése . Szeretném elmondani, hogy a magyar kormány a szociálisan rászorult emberek számára, családok számára is lehetőséget teremtett, hiszen az állami bérlakás ezen a területen, tehát a szociális
