Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - DR. TILKI ATTILA (Fidesz):
1046 a népoktatás szervezetére vonatkozó útmutatásokat, szervezeti szabályzatokat, rendtartási nyomtatványokat. Munkájával országosan megalapozta a közoktatási rendszer adminisztrációs szervezetét. Kiemelhetjük tehát, h ogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium főtanácsosaként, majd államtitkárként az ő nevéhez fűződik az 1868as népiskolai törvény, amelynek jelentősége óriási, hiszen ez a rendelkezés vezette be Magyarországon először az általános és kötelező oktatást a 612 éves gyermekek számára. Közvetlen vezetése alatt állt 64 tanfelügyelői hivatal, 24 tanítóképző intézet, 1500 iskola. Nagy érdemeket szerzett az iskolák anyagi helyzetének megalapozásában, az iskolai épületek létesítésében. Gönczy Pál sokrétű munkáss ága megmutatkozott tehát pedagógiai és politikai területen, de fontos még megemlítenünk botanikai és térképészeti tevékenységét is. Számos könyvet és cikket írt a növénytan oktatásához, és a gazdálkodás elméleti és gyakorlati kérdéseinek témakörében is jel eskedett. Tevékenyen részt vett a bécsi és a párizsi világkiállítás rendezésében. Később, 1888 májusában a nevelés és tanügy terén való működésének ötvenedik évfordulóján országos ünnepélyt rendeztek tiszteletére. 1889 őszén nyugalomba vonult. Érdemeit a k or főrendi házba való kinevezéssel jutalmazta. Gönczy Pál nevét róla elnevezett iskolák, táblák és az utókor számára hátrahagyott kiemelkedő tudományos tevékenysége őrzi. Hirdette, hogy ,,Ki nem lélekből tanító, nem tanító!" Ezt az évet Hajdú szoboszló város elöljárósága, a késői tisztelők emlékezve rá, kiemelkedő tevékenységére, munkásságára, emlékévvé nyilvánították, és azt gondolom, hogy ezzel méltán adóznak emléke előtt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK : Kösz önöm szépen, Bodó képviselő úr. Most megadom a szót napirend utáni felszólalásra Tilki Attila képviselő úrnak: „A Rákóczi szabadságharc utolsó országgyűlése Salánkon” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. TILKI ATTILA ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Ti sztelt Képviselőtársaim! Napjainkban, az árvízként sodró mindennapokban ne felejtsünk el felpillantani néha: ahhoz, hogy tudjuk, hol tartunk, tudnunk kell, honnan jöttünk. Kötelességünk, hogy megemlékezzünk nagy történelmünk egy fontos eseményéről, II. Rák óczi Ferenc utolsó országgyűléséről, ami a mai magyarság számára - legyen az határon innen vagy túl - fontos üzeneteteket hordoz. Az egyik az összetartozás, ami ma azt jelenti, hogy a magyar nemzetnek nem lehet határokat állítani. A másik pedig az, hogy ne m adhatjuk fel soha, nem lehetünk meghunyászkodó csatlósai sem a Habsburgoknak, sem az Európai Uniónak. A szabadságharc végéhez közeledve 1711. január 13án a fejedelem egy hónapra fegyverszünetet kötött a császárral, majd január 31én gróf Pálffy János cs ászári tábornagy átnyújtotta a nagyságos fejedelemnek a békefeltételeket. A békefeltételek megvitatására Rákóczi a vadászatok alkalmával megismert salánki kastélyba hívta össze tanácsosait és szenátorait. A fejedelem 1711. február 10én érkezett a tanácsko zás színhelyére, Ugocsa vármegyének az északnyugati részén, „Feketepatak földjén található faluba”, Salánkra. A nyolc évig tartó, sok dicsőséggel és szenvedéssel teli szabadságharc, amelynek bölcsője, talaja, ereje és tartaléka ez a mi szűkebb hazánk, Szat márBereg és Ugocsa volt, az utolsó tanácskozáson hozott döntésével elutasította a Habsburgok békefeltételeit. Itt határozták el a rendek, hogy Rákóczi személyes találkozón Lengyelországban próbálja Péter orosz cárt segítségnyújtásra bírni. A fejedelem tá volléte idejére Károlyi Sándort nevezték ki a kuruc seregek főparancsnokává. Február 18án indult Salánkról a fejedelem utolsó útjára, majd elhagyta hazáját, ahova élve soha többé nem tért vissza. A II. Rákóczi Ferenc vezette küzdelem az ország teljes függ etlenségéért folyt, és végül az erőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az ország belső társadalmi
