Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - VANTARA GYULA (Fidesz):
1033 növénytermesztésre komolyabb összegek jutottak, m iközben, lássuk be, hogy valódi minőségi vidéki munkahelyfejlesztést ebben a szektorban már nem nagyon lehet elérni. (21.20) A Jobbik örül annak, hogy ez a 1520 ezer család jól megél ebből a tevékenységből, az ő munkájukra is szükség van, de az biztos, ho gy ezeket a hatalmas mennyiségű forrásokat nem számukra kell elsősorban juttatni. Az ilyen és ehhez hasonló gondolkodásmód miatt jutottunk el oda, hogy a mezőgazdaságban a pénzösszegek döntő részét egy szűk, 1520 százalékos elit határozza meg, és ezért me rülnek fel folyamatosan a legnagyobb pályázatoknál ugyanazok a nevek, amikkel folyamatosan találkozunk, és bizony jó kormányközeli kapcsolatokkal rendelkeznek. Arról volt szó, hogy ez az aránytalanság, tehát hogy a legtöbb forrás mintegy kétharmadát ez a s zűk kör kapja meg, meg fog változni. Mindannyian emlékszünk, hogy a szocialistáknak a vidékfejlesztést zárójelbe tevő politikájához képest önök egy radikális változást, egy gyökeresen új szemléletet ígértek. Ehhez képest néhány nevet lecseréltek, de a logi ka gyakorlatilag ugyanaz maradt. Fontos a területalapú támogatásról is beszélni, hiszen egy óriási szeletét teszi ki az egész támogatási rendszernek. A degressziót önök 1200 hektárnál - bizonyos kivételekkel többnél - határozták meg. Ennél sokkal lejjebb i s mehetnénk. Itthon azzal takaróztak, hogy az Európai Unió ezt hagyta jóvá. Nem igaz. Jó néhány országban lejjebb is mertek menni, kizárólag a tárgyaló tagország hozzáállásán múlott, hogy mekkora az a területnagyság, ami fölött a területalapú támogatást ne m fizetik ki vagy éppen csökkentik. Úgy gondolom, hogy a családi gazdálkodók hasznára vált volna, ha ez a szám lényegesen lejjebb megy. Azért nem mondok konkrét hektárt, mert nyilvánvalóan ágazatfüggő, hogy hol kellene ezt a maximumot meghatározni. Egy biz tos: a nemzeti kalap nem csökkent volna, tehát a forrás azon részét, amit így megspórolunk, azt egyéb munkahelyteremtő vagy valóban a kisgazdaságokat segítő forrásokra kellett volna átcsoportosítani. Érdemes a LEADERt is megemlíteni, amit - belátom - való ban a szocialista időszakban elég alaposan megdézsmáltak, de ettől függetlenül nem az a megoldás, hogy a lehetséges 12 százalékos mértékéről, amennyit el lehetett volna az összforrásból költeni erre a programra, lecsökkentik 5 százalékra, hanem az a megol dás, hogy végrehajtják az elszámoltatást. Azt, aki ellopta ezt a pénzt a szocialisták közül, szépen börtönbe kellett volna csukni, és a 12 százalékot meghagyni, vagy ha lett volna a tárgyalásokon erre mód, még akár növelni is, hiszen egy nagyon jó, alulról építkező megoldás, ahol valóban a helyi közösségek döntötték el, hogy mire van szükségük együttműködésekben, és aztán egy olyan program nőhetett volna ki belőle, ami tényleg a vidéki Magyarország felzárkózását segíti. Példákat még számtalant lehetne hozni , de sajnos az időkeret véges. Ezekben vártam volna érdemi választ és a jövőre vonatkozó konkrét ígéreteket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Vantara Gyula, Fidesz. VANTARA GYULA ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A téma az útfejlesztés, a 201420 közötti időszak útinfrastruktúrafejlesztése. Az előzőekben már Ander képviselő úr kérdéseire az államtitkár ú r a lényegi válaszokat megadta, úgyhogy én csak egykét kiegészítő információval szeretnék ez ügyben szolgálni. A kiindulás, mint elhangzott, 2000. Ebben az évben 460 kilométer autópálya, gyorsforgalmi út volt Magyarországon, és csak az osztrák határ volt bekötve ebbe a rendszerbe. 2001 és ’15 között egy jelentős fejlesztés mintegy 2500 milliárd forintos ráfordítással indult be, három program keretén belül, ami közül az egyik a közlekedési operatív program, a népszerű nevén KÖZOP, ezen belül 606 projekt ind ult el a közúti, a vasúti, a városi, elővárosi közlekedés, kikötő, logisztikai központ fejlesztése, valamint 625 kilométer közút fejlesztése a 11 és fél tonnás programnak megfelelően, ami
