Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - DR. HOMOLYA RÓBERT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1027 DR. HOMOLYA RÓBERT nemzeti fejleszté si minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, minden relatív. Itt a képviselő úr felszólalásában is, azt gondolom, hogy a nagyjából 30 ezer kilométeres magyar úthálózatból vagy a 7 ezer kilométeres vasúthálóz atból egyegy elemet ki lehet venni és persze azt lehet rá mondani, hogy azt fejleszteni kell vagy nincs megfelelő állapotban. Sajnos, nincs megfelelő állapotban, az előző kormányok hagyták ilyen helyzetbe hozni sajnos a magyar közlekedést. Ha most a 201420as fejlesztési időszakról beszélünk - elvileg arról szólna ez a mai vita , akkor igen, meg lehet állapítani azt, hogy sajnos az előző, 200713as időszakban nem voltak ágazati stratégiák. Ha megnézzük azt, hogy abban az időszakban vagy az időszak kezde tétől kezdve 34 év alatt milyen kifizetéseket eszközölt az akkori kormány és milyen projekthalmazról tudott döntést hozni, akkor azt lehet mondani, hogy nem volt egyébként nemzetstratégiai országkoncepció vagy fejlesztési koncepciója, mert eshetőlegesen i ndultak meg a fejlesztések. Azt gondolom, hogy az egy nagyon rossz látásmód vagy nézőpont, hogy most azért, mert ellenkező módon a mostani kormány egy előre letett stratégia mentén gyorsan hajtja végre ezeket a fejlesztéseket és gyorsan fizeti ki, ezért ne m lehet a mostani kormányra bármilyen rossz szót mondani. Ha a közlekedési fejlesztésekről beszélünk, való igaz, hogy az elmúlt húsz évben, azt lehet mondani, a rendszerváltozástól kezdve egyetlen kormánynak sem volt egy átfogó közlekedési stratégiája egés zen mostanáig. Meg kell nézni a közelmúltban született kormányhatározatokat. A kormány most 2022ig tartó fejlesztési időszakot és fejlesztési céldátumot jelölt meg nagyon sok fejlesztés vonatkozásában. Ha azt nézzük, hogy közútfejlesztésre mennyit költünk és milyen mennyiségű fejlesztést hajtunk végre, azt lehet mondani, hogy Magyarország modern kori történelmében nem volt ilyen mértékű közlekedésfejlesztés. Ha csak számokról beszélünk, azt lehet mondani, hogy közútfejlesztésre körülbelül 24702480 milliár d forint áll rendelkezésre, ennek csak a fele egyébként uniós forrás. A magyar kormánynak most van egy átfogó közlekedési koncepciója, a közútfejlesztés vonatkozásában két fontos prioritást határozott meg. Az egyik az, hogy valamennyi megyeszékhelyet csato ljunk be a magyar gyorsforgalmi úthálózatba. Érdekes, eddig senki nem fogalmazott meg ilyet, és ez az igazi területfejlesztés és településfejlesztés, hogy minden régiónak megadjuk a lehetőséget ahhoz, hogy elérhető legyen, mobilis legyen, mind turisztikai, mind gazdasági fejlesztés szempontjából megközelíthető legyen. Ez a kormány erről döntött, forrást adott hozzá és végrehajtja ezeket a fejlesztéseket. 2022ig valamennyi megyeszékhely elérhető lesz gyorsforgalmi úthálózaton. A másik ilyen fontos prioritás , és csatlakozom képviselő úr felszólalásához: Magyarország elhelyezkedése szempontjából egy igen előnyös helyzetben van, tranzitország vagyunk. Valóban nagyon sok nemzetközi útvonal megy át Magyarországon. Ezért a kormánynak a másik közútfejlesztési prior itása az volt, hogy a meglévő autópályáinkat elvisszük az országhatárig, becsatlakoztatjuk ezeket az autópályákat és gyorsforgalmi utakat a nemzetközi közlekedési hálózatba. Nagyon sok ilyen fejlesztésünk van. Gondolok itt az M1re, M15re, M70re, az M30as autópályát most elvisszük Miskolc, Tornyosnémeti, Kassa felé, az M3as autópályát, M35M4et elvisszük Románia felé, az M6os autópályát pedig bekötjük Horvátország felé. Ez a kormány volt az, amely valamennyi autópálya esetében kapcsolatot fog majd lét esíteni 2022ig a környező országokkal. Azt gondolom, hogy ilyen típusú és mértékű fejlesztés nem volt. Ebben nyilván segítséget nyújtanak az európai uniós fejlesztési források, de szerencsére van olyan helyzetben Magyarország és a magyar költségvetés, hog y a kormány ennek a pénznek a dupláját hozzá tudta tenni ehhez a fejlesztéshez. Ha vasúthálózatról beszélünk, akkor azt gondolom, hogy nemcsak a vasúthálózatról kell beszélnünk, hanem arról, hogy a személyszállítás és a személyszállítási közszolgáltatás mi lyen eszközökön és milyen formában hajtódik majd végre. Vasúton évente körülbelül 140 millió ember utazik, buszon pedig 440. Meg kell nézni azt, hogy a mostani utazási szokások hogyan alakulnak, és
