Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 12. hétfő (197. szám) - Magyar Zoltán (Jobbik) - a földművelésügyi miniszterhez - „Trafikok, kaszinók, állami földek, EU-s és hazai források lenyúlása után most a vadászterületek jönnek?” címmel - ELNÖK: - DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
3657 konkurens, meglévő, régi, jól működő társaság, ezzel megkárosítva a földtulajdonosokat és magát a magyar államot is. De az a helyzet sem jobb, amikor olyanok nyernek - jól ismert budapesti fideszes ügyvédek , akik szintén évtizedek óta jól működő helyi közösségeket tudnak erről a pozícióról eltüntetni, lenullázni, szakmai munkájukat tönkretenni. Olyan esetet is feltártam, ahol külföldi vadászoligarchát segített a kormányzat. Nem is mondom, hogy pletykák, hanem ennél azért jóval komol yabb hírek szerint pedig miniszterek, államtitkárok és fideszes politikusok vadásznak ezen a területen. Így már érthető, hogy miért nem tudtak racionálisan dönteni, miért nem tudtak a helyi közösségek oldalára állni, amikor kellett. Ezekre a problémákra ér demi választ nem kaptam, ezért kellett egy vadászati kerekasztalt összehívnom, ahol még több hasonló történetet mondtak el nekem a vadászok. Kérdezem tehát államtitkár urat, hogyan képzeli ezt az állam. Hogyan teheti meg a magyar állam, hogy a vidéki vadás zközösségek helyett ezen érdekcsoportok oldalára áll? Miért nem a szakmaiság számított itt sem, amikor döntöttek? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Bitay Márton Örs államtitkár úrnak. DR. B ITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hivatkozott a vadászati törvényre, és azt gondoltam, hogy elolvasta ennek a passzusait, amikor megszavazta, mert ha elolvasta volna, akkor tudná, hogy a vadászati jogról a földtulajdonosok döntenek. Nem az állam dönt, nem az államtitkárság dönt, hanem a földtulajdonosok döntenek. Hogy segítsek önnek a tisztánlátásban, ha az 1361 darab vadászterület, ahol az üzemtervek lejárta oká n dönteni kellett arról, hogy kié legyen a vadászati jog, abból 164 darab van, ami állami. Egészen pontosan 164 darab van, ahol az állam többségben van, ott is nagyon sok magánföldtulajdonos is van. Tehát eleve onnan indulunk, hogy ahol az állam egymaga e l tudja dönteni, hogy ki vadásszon azon a területen, az az összes vadászterületnek a 10 százaléka. Szeretném felhívni a figyelmét arra is, hogy ennek a 10 százaléknak, tehát ennek a 164nek több mint felében az állam saját maga vadászik, tehát üzemi terüle tként, állami vadászterületként hasznosítja, és nem haszonbérbe adja. Tehát az, amit ön itt említ, hogy számos példát feltárt, ha jól emlékszem, úgy mondta, hogy esetek sokaságát, én összeadtam, amit az ellenzéki képviselők benyújtottak hozzánk írásbeli ké rdéseket, szóbeli kérdéseket - nemcsak ön, az összes ellenzéki , azok 9 darab vadászterülettel kapcsolatosak, ennek a másik oldalán van 1361, amiről egyébként a földtulajdonosok többsége dönt, tehát nem az állam. A másik, amit szeretnék az ön figyelmébe a jánlani, hogy amit a bérleti díjak vonatkozásában megemlített, hogy mennyiért adnak bérbe, és hogy adott esetben olyanok nem jutottak bérleti lehetőséghez, akik egyébként többet kínáltak az adott vadászterületért, ugyanakkor az interpellációjának a másik r észében pedig aggódik a helyi vadászemberek érdekeiért. Azt gondolom, hogy az egy elég egyszerű összefüggés: hogyha én elengedem azt a lehetőséget, hogy azé lesz a vadászterület, aki többet kínál érte, akkor nyilvánvalóan nem a helyi vadászok fognak jól já rni ezzel a döntéssel, hanem egyébként azok fognak jól járni, akik milliárdosok. (16.30) El kellene dönteni, kedves képviselő úr, hogy kinek a pártján áll. Az interpellációjának az egyik felében aggódik a helyi vadászokért, a másik felében pedig azt mondja , hogy az lett volna a jó, hogy minél magasabbak legyenek a bérleti díjak. De továbbmegyek, újra vissza az eredeti gondolathoz: ha a földtulajdonosok többsége, márpedig az összes vadászterület 90 százalékában a magántulajdonosok vannak többségben, úgy dönt , hogy egy forintért adja oda a vadászati jogot, akkor az egy forintért fogja odaadni. Ha úgy dönt, hogy tízezer forintért hektárját, akkor tízezer forintért fogja odaadni. Nem az állam mondja meg. Mi az állami területekre egyet tettünk: egy ajánlást fogal maztunk meg, hogy szerintünk apróvadas, vegyes vadas, nagyvadas területek vonatkozásában mi az a haszonbérleti
