Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 12. szerda (174. szám) - Országos népszavazásról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
993 Kész Zoltán jelezte, hogy máshogy is meg lehet oldani ezt a kérdést: ha a népszavazási kérdésben megfelelő t örvény bekerül a parlament elé. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy amit benyújtottak, annak semmi köze ehhez. Ugyanis oda van írva, amiről majd pénteken fogunk tárgyalni, hogy a „Földet a gazdáknak” program keretében zajló földárverések leállításra kerüln ek. Akkor jön a következő hónap, és leírják, hogy folytatjuk Darányi Ignácterv formájában. Nem, hölgyeim és uraim, vagy komolyan gondolják, és akkor bejön egy olyan törvény, hogy Magyarországon a közeljövőben a kis állami területek, ami 3 hektár fölötti t erület, nem eladhatók - akkor azt gondolom, hogy okafogyottá lehet tenni a népszavazást. De amíg az van benne, hogy egy adott program keretében zajló árveréseket akarnak egy törvénnyel leállítani, és hogy ez helyettesítsen egy népszavazást, azért, azt gond olom, ennyire nem kellene hülyének nézni senkit. Úgyhogy ezt nagyon javasolom önöknek, mert ez a dolog nagyonnagyon nem működik. A másik, amit mondtam, hogy az NFAtörvény módosítása sem fog működni, mert nagyon remélem, nem fogunk asszisztálni ahhoz, hog y elvegyük a vidéktől azt a pénzt, ami a vidéknek az utolsó értékesíthető vagyonából befolyt a rendszerbe, mert most arról van szó, és beletegyék úgy, mint a magánnyugdíjpénztárba a megtakarításokat - aztán persze nem került oda - egy olyan nagy kalapba, a miből megint legkevesebbet a vidéki emberek fognak látni. Az állami földeknek óriási hatása és lehetősége lenne egy normális agrárvidékpolitika végrehajtásában. De ha valaki megnézi azt a 60 oldalas förmedvényt, ami most élelmiszerstratégia kapcsán terve zetként van fenn a honlapon, akkor, azt hiszem, sok kérdése nincs, ha látta közelről ezt a szakmát. Mert az tele van ellentmondással, tele van szakmai ostobaságokkal, ugyanis jelenleg nem szakmai irányítás zajlik, hanem kimondtak egy számot, hogy milyen ar ányban kell Magyarországon a földművelésnek zajlani, és mindegy, hogy annak mi a következménye, azt akarják mereven, keményen megvalósítani. Úgyhogy, képviselőtársaim, legyenek bátrak, írják ki ezt a két népszavazást, együtt írják ki, úgy lehet spórolni, é s majd meglátjuk, hogy mi lesz ennek a következménye, hogy akkor mekkora támogatottság lesz emögött. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Most megadom a szót Rubovszky Györgynek, a KDNP k épviselőcsoportja vezérszónokának. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről : (Mikrofon nélkül:) Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében… (Közbeszólások: Mikrofon!) Elnézés t kérek! (Megigazítja a mikrofonját.) Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében szeretném bejelenteni, hogy mi az előterjesztett határozati javaslat Bváltozatát fogjuk támogatni. Go ndolom, lesz ennek megfelelő módosító indítvány. Nem kívánom részleteiben indokolni, az előző jogszabálynál már elmondtam. Szeretnék az Igazságügyi bizottság előtti vitából kiemelni egy kérdést. Bárándy képviselő úr arra hivatkozott ott, hogy a Kúria a fel ülvizsgálati eljárás során nem ellenőrizte le az érvénytelen szavazatok körét. Szeretném a képviselő úr figyelmébe ajánlani - a Kúria végzése van a kezemben - a 13., 14., 15. és 16. pontját a végzésnek. Először is így kezdődik a 14. pont: „A kérelmező álta l sem vitatottan 701 ív esetében nem teljesült a népszavazási törvény 15. § (4) bekezdésében írt előírás.” Számomra ebből az a fontos, hogy ezt Gőgös képviselő úr is elismerte. Az általa pontosan megjelölt kérdések, amelyeket a Választási Iroda nem fogadot t el, részletes vizsgálat alá kerültek a Kúria részéről, és a 15. pontban kimondja a Kúria, hogy milyen formai hiányosságok voltak, amelyek a Választási Iroda döntését támasztják alá. És a végén a 16. pontban arra hivatkozik a Kúria, hogy a kérelmező továb bi 45 aláírás tekintetében nem nevezte meg, hogy melyik aláírásokról van szó, erre való tekintettel ezeket azonosítás hiányában nem tudták vizsgálni.
