Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
891 Több szó esett már itt a vita során arról, hogy a magyar szabványok az építésügy területén mennyire elavultak vagy sem, illetve hogy mennyire lefedett ez a ter ület szabványokkal, szabványok által. (17.30) Megnéztem, próbáltam volna utánanézni. Én úgy láttam, hogy MSZszámmal ellátott szabvány erre a területre mintegy ezerháromszázvalamennyi van, és az évszámok tekintetében azt kell mondjam, hogy mintegy ezer va gy ezernél valamennyivel több az, ami az 1990es évektől kezdődően lett meghatározva. És ha megnézzük az egyes régebbi szabványokat, azok azért jellemzően olyanok, amelyek bizonyos számításokra vonatkoznak, meg bizonyosfajta olyan technológiákra, amiben az évek során nem történt nagy változás. Bizonyos geodéziai számításokat ugyanúgy kellett elvégezni a hetvenes években, a nyolcvanas években, meg most is. Ebben nincs és nem is lehet majd változás, függetlenül bármilyen EUirányelvtől. De fogadjuk el azt, ho gy az európai uniós csatlakozásunkkal ez is egy kötelezettségünk, hogy bizonyos európai uniós szabványokat - felteszem, a 305/2011/EU rendeletnek megfelelően - itt, Magyarországon is harmonizálni kell. És ameddig a harmonizált szabványok nem lesznek teljes körűek itt, Magyarországon, addig lehetnek ilyen irányelvek is. Mindenesetre én azt vitatom, hogy a magyar szabványok olyan nagyságrendben lennének elavultak, hogy ez az építés biztonságát és minőségét alááshatná. Én nem tapasztaltam, nem hallottam még ol yan helyzetekről, amiket Józsa képviselőtársam itt az előbb felsorolt számunkra. A másik az, ami szintén a keretjellegét erősíti ennek a törvényjavaslatnak, ami az általános indoklásból derül ki, hogy tulajdonképpen mire is fognak vonatkozni ezek az iránye lvek. Az építőanyagokra, technológiákra, szerkezetekre, ez idáig rendben is van; ezekre egyébként már, mondom, eleve van mintegy 1300nyi különböző szabvány. Higgye el nekem, államtitkár úr, hogy ezek hihetetlen részletességgel tartalmazzák a tervezés, a k ivitelezés összes körülményét, az épületszerkezetekre, illetve az építési termékekre vonatkozó összes előírást. De az, amit az építészeti programok címszó alatt gondolhatunk, nagyon nehezen értelmezhető. Építészeti programnak lehet nevezni a tervezői progr amokat is. Felmerülhet bennünk, hogy akkor most az ArchiCADnek melyik változatát akarják szabványosítani. Lehet, hogy ez az irányelvnek lesz az egyik része? Nyilván nem. De építészeti program lehet egyfajta új technológiai eljárás kidolgozása vagy az élet be építése, de ugyanúgy, mondjuk, egy telepítési program is, hogy bizonyos épületek egy új fejlesztési területen hova és hogyan kerüljenek elhelyezésre. Tehát az, hogy mit jelentenek az építészeti programok, nem tudom, de nagyon jó lenne, ha az államtitkár úr próbálná ezt a számunkra egy kicsit részletezni. A másik az, ami az irányelvek önkéntességére vonatkozik, és ott párhuzamot von maga az indokolás is azzal, hogy a szabványok tekintetében is van egyfajta önkéntesség. Ez egyébként a szabványosítás egyik alapelve, hogy a szabványokat önkéntesen lehet alkalmazni, de ez sosem jelenthet negatív értelmű eltérést a szabványtól, tehát a szabványtól mindig csak jobbat lehet csinálni. Tehát ha valaki a tudomány és a technika fejlődése kapcsán jobbat tud, mint egy adott szabvány, akkor már azt is lehet az építés során használni, és ez vonatkozhat az irányelvre is - gondolom, de ez se derül ki egyébként magából az előterjesztésből. Az viszont teljesen egyértelmű, amit önök írnak, hogy az önkéntesség rendben van, de a dott projektekben vagy projektcsoportokban kötelezően előírhatja a beruházó. Igen, bennem is felmerült az, hogy mi van akkor, ha a bizottság összetétele valamilyen kifürkészhetetlen okból úgy alakulna, hogy bizonyos nagy külföldi vállalatok képviselői is h elyet foglalhatnak ebben a bizottságban; a termékeik értékesítése előbbre való számukra, és bizonyos olyan egyedi műszaki specifikációt fognak megfogalmazni az irányelvekben, ami számukra itt Magyarországon olyan piaci részesedést vagy adott esetben teljes en tökéletes piaclefedést biztosítana. Volt ilyen a világtörténelemben, nem is olyan régen. Azt hiszem, pontosan egyfajta tégla kapcsán merült ez fel, hogy miért pont az, miért