Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
889 kritériumokat valóban rögzíteni k ell. Valószínű, hogy nagyon gyorsan tovább kellene lépni a műszaki irányelvekről a szabványosítás irányába, ugyanis ezek nagyon súlyos anyagi kérdések. Hogy egy építőanyagnak milyen követelményeknek kell eleget tenni, milyen összetételt kell kielégíteni, e z igen húsbavágó kérdés, és ha nem muszáj, akkor természetesen nem fogják betartani. Tehát itt azért nagyon lényeges, hogy milyen szakmai igényesség mellett, ne adj’ isten, milyen szakmai inputok, lobbiérdekek mentén kerülnek kidolgozásra ezek a műszaki ir ányelvek. Hasonlóan kényes kérdés az építéstechnológia. Kevésbé érdekes, illetve az a nagyon érdekes, hogy bekerül ebbe a műszaki irányelvek témakörébe az építészeti programok kérdése, mert ez aztán végképp a beruházói szabadság területe, hogy milyen építé si programokat vagy építészeti programokat állítanak össze. Én jóindulatú vagyok, azt mondom, hogy nem árt, ha erre is esetleg majd kidolgozásra kerül egy műszaki irányelv, hogy milyen kritériumoknak tegyenek eleget az építészeti programok vagy építési pro gramok, különösen - ahogy említettem - a bizonyos speciális funkciónak való megfelelés érdekében. Hasonlóan az épületszerkezetekre vonatkozó műszaki irányelvek, az építési technológiákhoz hasonlóan, nagyon kényes területei az építésszabályozásnak. Az építé sügyi műszaki irányelvek alkalmazása a szabványokhoz hasonlóan, én nem használnám ezt a szót, hogy önkéntes, én azt mondanám, hogy szerződésben rögzített feltételek mentén valósul meg. Ha van egy felelős beruházó, akkor az biztos, hogy ki fogja kötni a vál lalkozóval kötött szerződésben, hogy melyek azok az előírások, szabványok, műszaki irányelvek, amelyeket ő betartandónak tart. Én jobbnak tartanám, ha ezek mellé egy építéshatósági elvárás is csatlakozna. (17.20) Az építésügyi műszaki irányelvek értelemsze rűen nem lehetnek ellentétesek jogszabállyal, szabvánnyal, ez az általánosból a részletes felé halad logikája szerint, tehát legáltalánosabban a jogszabály kell hogy szabályozza az építésügyet, szintén szigorúbban és alaposan a szabvány, a viszonylag leggy orsabban megalkotható, de ebből adódóan legrészletesebb is lehet a műszaki irányelv. Kifejezetten kedvező lenne, hogyha, amire az előterjesztés megfogalmazása vonatkozik, igazából ez csak egy felhatalmazás, amely szerint az építésügyi műszaki irányelvekre vonatkozó szabályozás kétszintű lenne, ha ezt elfogadja a parlament, a törvényben felhatalmazó rendelkezés alapján miniszteri rendelet fogja majd leírni, szabályozni az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetéte lére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályozásokat. Szerencsés lett volna, ha ez a rendelet vagy kormányhatározat ismertté válna még a törvény elfogadását megelőzően, jobban összhangban lenne a jogalkotói felelősséggel. Nem véletlenül ho zta a Ház annak idején a jogalkotási törvényt, hogy ha törvényhez rendeletek is kapcsolódnak, akkor annak a döntéshozatal időpontjára már ismertnek kell lennie. Amit az előterjesztő mondott, hogy a szakmai kamarákkal, szakmai szervezetekkel ez egyeztetésre kerül, az mindenképpen kívánatos. A probléma abban van, hogy ilyen ígéreteket korábban már tett a kormányzat itt a parlamentben, és a megvalósítás nem minden esetben volt sikeres. Érdekes, hogy ilyen gyors a hatálybalépés, hogy már 8 napon belül hatályba is lép ez a törvény, ha elfogadódik, noha a kormány jogalkotási, törvényalkotási programjában korábban nem szerepelt. Ha taglalni szeretném a törvényjavaslat megalkotásának körülményeit, eléggé nehezen érthető ennek a jogalkotási ötletnek az ilyen hirtelen való felbukkanása, ami természetesen összhangba hozható bizonyos európai uniós szabályozással is, de amiatt is különös, mivel az építésügyi törvény az Országgyűlés 2015. évi őszi ülésszakán is szerepelt és a 2016. évi tavaszi ülésszakán is átfogó módon mó dosításra került. Tehát úgy tűnik, minthogyha valahogy megbomlott volna ennek a tudatos építkezésnek a folyamata, úgy tűnik, hogy az építésügy folyamatosan, permanens módon a parlament étlapján szerepel. Ezek közül a legkirívóbb ez a 300 négyzetméter volt, hogy az alatt szinte semmi, és aztán utána ezt próbálták pontosítani. Az, hogy a szabványok helyetti irányelvi szabályozás visszalépés vagy nem, elvben elfogadható az előterjesztő érvelése. Valóban, egy műszaki irányelv
