Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Az általános közigazgatási rendtartásról, valamint A közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
846 törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény már beiktatta a hatályos eljárási törvénybe, közismert rövidítéssel a Ket.be is. A sommás eljárási forma lény ege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden, a döntéshez szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor a hatóságnak azonnal, de legkésőbb 8 napon beül döntést kell hoznia. Ha azonban a hatóság megállapítja, hogy nem állnak fenn a döntéshozás feltételei, ak kor végzésben rendelkezik azon szükséges eljárási cselekményekről, amelyek az eljárásnak az általános szabályok szerint teljes eljárásként történő lefolytatását „kényszerítik” ki. Így minden eljárásban kötelezettség, hogy ha az ügyfél minden szükséges adat ot szolgáltat, rövid időn belül, akár azonnal is elintézendő az ügye. Az elektronikus ügyintézés megreformálásával összefüggésben továbbá bevezetésre kerül az automatikus döntéshozatali eljárás, amely a sommás eljárás sajátos esetének is tekinthető, ebben az esetben egy napon belül döntést kell hoznia a hatóságnak. Ezen eljárási formák nagy könnyebbséget jelentenek az ügyfeleknek az egyszerű, különösen az okmányokkal, nyilvántartásokkal kapcsolatos ügyeikben. A hatályos Ket.ben is bevezetésre került 2016. január 1jétől az úgynevezett függő hatályú döntés intézménye, amelyet azonban az általános közigazgatási rendtartás az intézmény eddigi tapasztalatai alapján pontosítani kíván, és annak alternatívájaként bizonyos ügyek esetében a függő hatályú döntés mell őzése mellett, a teljes eljárás lefolytatását teszi lehetővé. Az általános közigazgatási rendtartás szerint a hatóságnak a függő hatályú döntést 8 napon belül meg kell hoznia, és abban rendelkeznie kell az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg, ennek hiányában tízezer forint ügyfél részéről történő megfizetéséről, az ügyfél költségmentességéről, valamint arról, hogy a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. Az általános közigazgatási rendtartás azonban meghatáro zza azon eljárások körét is, ahol nem hozható függő hatályú döntés, jellemzően olyan eljárások, ami nem a jegyző és nem a járási vagy kormányhivatal hatáskörébe tartozik. (A jegyzői székben Ikotity Istvánt Gúr Nándor váltja fel.) Negyedik pont: a javaslat az ügyintézési határidő kérdésében szakítani kíván az általános ügyintézési határidő folyamatos csökkentésének kétséges eredményű módszerével. A jelenlegi 21 napos általános eljárási határidő észszerűen tovább nem csökkenthető, és - a hatósági eljárási cs elekmények határidőrendszere, a határidőbe bele nem számítható időtartamok miatt - az egyébként is csak látszatmegoldás lenne. Ezzel szemben a javaslat egy olyan „bruttó” ügyintézési határidőt állapít meg, amely alatt az ügyet érdemi döntéssel le kell zárn i. Általános szabályként 60 nap állna a hatóság rendelkezésére - amely alól csak az ügyfél mulasztása, a hatóság által számára előírt kötelezettség teljesítésének időtartama és az indokolt döntéssel történt felfüggesztés, valamint a szünetelés jelenthet ki vételt , hogy minden határidőszámítási módtól függetlenül a döntésig eljuttassa az ügyet. A sommás eljárás és az automatikus döntéshozatali eljárás ügyintézési határideje ehhez képest rövidebb, előbbi esetben nyolc, utóbbi esetben pedig egy napban kerül meghatározásra. (13.50) A következő a hatóságok együttműködésének módjai. A területi közigazgatás reformja - különösen a fővárosi és megyei kormányhivatalok integrációja - lehetővé teszi a hatóságok együttműködésének általános modelljének tekinthető szakha tósági eljárás mellett egyéb alternatív megoldások bevezetését. A sok hatóság közreműködését feltételező eljárások hatékonyabbá tétele érdekében a javaslat a hatóságok együttműködését ösztönző szabályokat állapít meg. Ma megoldatlan számos, egymásra épülő eljárás ügyfélbarát kialakítása, ezért a javaslat olyan speciális eljárásforma bevezetését irányozta elő, amely a tényleges egyablakos eljárási metódust segítené elő egy főhatóság kijelölésével. Ez az úgynevezett kapcsolódó eljárási forma.
