Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2016. június 7-i ülésnapján elfogadott Az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javasl... - ELNÖK: - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
831 tulajdonban lévőkkel, hogyan kell az adott földeket, ha országos védettség van rajta, állami tulajdonban tartani, és hogyan kell a védettséget megőrizni, hogyan kell a védettségi szintet megtartani, hogyan kell a védett területeke n kívül a kárpótlási rendszert lebonyolítani. És ez azért fontos, mert ez is alkotmányos sérelembe ütközhet. Az a véleményünk, hogy az 1992. évi XLIX. törvény esetében hatályon kívül helyezés helyett módosításra van szükség. Egyértelműen arra van szükség, hogy az 1992ben átadott határvidéki mellékelt igénybejelentést meg lehessen tenni településenként, és ez egyetlen település esetében se változzon meg. Ennek megfelelően egyértelműen arra van szükség, hogy a mai nap folyamán ez vagy lekerüljön napirendről, vagy ne szavazzuk meg, és érdemben minden ott élő ember érdekének is megfelelően újragondoljuk ennek a törvénynek a teljes módosítását olyan szinten, hogy az megvalósíthassa az ott sérelmet szenvedett családtagoknak a kárpótlás lehetőségét. (11.30) Arra k érem tisztelettel a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy a mai nap folyamán ne kerüljön ez megszavazásra, legyen meg az az egyeztetés, hogy először a kárpótlás befejeződjön, és utána kezeljük ezeknek a helyzeteknek a sorsát, és akár térjünk vissza a magya r kárpótlás helyzetének a rendezésére is, hogy hogyan lehetett volna ezt jobban, a nemzet érdekeinek, a vidéken élő embereknek és a meghurcoltak családtagjainak az érdekében megvalósítani. Ehhez kérem tisztelettel a támogatásukat. Köszönöm a szót, elnök úr . (Taps az MSZP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, Sallai képviselő úr. A következő hozzászóló Gőgös Zoltán képviselő úr, MSZP. GŐGÖS ZOLTÁN ( MSZP ): Köszönöm, elnök úr, a szót. Megpróbáltam a hét percben világossá tenni, hogy mi itt a baj, de úgy vett em észre, hogy nem értik. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Azt mondtad, hogy nem szólsz többet.) Ha értelmes választ kaptam volna vagy azt, hogy akkor megfontolják a képviselőtársaim, akkor nyilván nem szóltam volna még egyszer hozzá, de úgy látom, hogy i tt a parancsuralom olyan szinten van, hogy a józan ésszel is szembemennek. Szeretném jelezni, semmiféle szégyenkeznivalónk kárpótlásügyben a korábbi kormányzásunk kapcsán nincsen. Nagyon sok terület kijelölésre került, rengeteg kárpótlási ügy került abban az időszakban lezárásra. Erre rengeteg példát tudnék Békésből, Borsodból, nagyon sok helyről mondani. Itt az a probléma, képviselőtársaim, hogy önök most úgy akarnak valamit lezárni, hogy nincsen vége; csak azért, hogy legyen vége. Ezt senki ép ésszel meg nem tudja magyarázni, hogy miért kell ezt lezárni, mert nincs rá érdemi indok. Ugyanis már amit a köztársasági elnök beadványa vagy visszaküldése okán módosítanak, az már az indokok egy részét kiszedte. A másik, hogy előttünk van egy törvény, hogy úgy tűn ik, hogy az árveréseket például abbahagyják, tehát magyarul: innentől kezdve akkor most mit akarnak ezekkel a földekkel? Miért kell ez az államnak vagy miért kellett volna? Miért nem maradhatott addig abban a rendszerben, ameddig például ennek a két telepü lésnek a kárpótlási folyamata le nem zárult? Itt óriási ellentmondás van, mert akkor, amikor ezt benyújtották annak idején, akkor még zajlottak teljes gázzal meg teljes energiával az árverések, akkor lehetett mondani, hogy még minden haver nem kapott földe t, akkor gyorsan szerezzünk már még földet valahonnan, hogy akkor még nekik is tudjunk adni. De most már nincs ez. Itt van, pénteken fogjuk tárgyalni azt a törvényt meg azt az OGYhatározatot, ami elvileg ezt a folyamatot lezárja, persze az is álságosan va n benyújtva, mert a „Földet a gazdáknak” program keretében történő dolgot zárna le ez a törvény, aztán lehet, hogy találnak ki egy másik nevet, és holnaputántól meg folytatják. (Pócs János elhagyja az üléstermet.) Úgy gondolom, hogy ez egy teljesen elképes ztő történet, és nincs rá épeszű magyarázat, hogy ezt most miért csinálják. Mindenki megkapta azokat a leveleket, és a képviselőknek azért illene elolvasni az érintettek leveleit. Illene elolvasni, higgyék el, és illene reagálni azokra a
