Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2016. június 7-i ülésnapján elfogadott Az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javasl... - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
829 Senki nem azt mondta önöknek, hogy nem kell lezárni a ká rpótlást. Sőt, még az is elfogadható, ha ilyen módon teszik, ahogy ezt meg akarják tenni - csak várják meg, amíg e két település érintettjeinek az ügyei lezáródnak! Ha ezt akkor hozták volna ide, valószínűleg még támogattuk is volna ezt a javaslatot, hisze n az országban valóban vannak olyan területek, amelyek több mint két évtizedes huzavona után sem kerültek rendezésre, és minden bizonnyal a magyar államnál jó helyen lenne. De ez a két település speciális helyzetben van, és ne csináljanak úgy, mint ha ezze l a problémával nem találkoztak volna. Minden országgyűlési képviselő megkapta az anyagokat, talán nem mindenki vette a fáradságot, hogy elolvassa, és ez lehetett a probléma. Ezekből az anyagokból teljesen világosan kitűnik, hogy mi volt a történet, mi vol t a menete annak, hogy eljutottunk idáig. Nyilván idő hiányában most nincs módom arra, hogy részletezzem ezt önöknek, de azért idéznék ezekből a levelekből, csak azért, mert látom, hogy fogalmuk sincs, hogy egyébként 13 órakor miről szeretnének dönteni, és ahhoz, hogy felelősségteljesen meg tudják hozni ezt a döntést, úgy érzem, hogy ezt szükséges megtennem. Solymár községben a mai napig nem történt meg a kárpótlás. A Rozmaring Termelőszövetkezettel kapcsolatos igényperek 2006. évben ugyan lezárultak, de ez t követően különböző adminisztratív okok miatt nem sikerült az erre illetékes Rozmaring MGTSZnek a kárpótlási földalapot létrehozni. Itt egyébként az is közrejátszik, hogy jelentős összegű hitelt vettek fel, közben a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, amely a jelzálogot bejegyeztette, végelszámolás alatt áll, tehát egy csomó olyan, az érintetteken kívül álló speciális probléma nehezíti az ügy lezárást, amelyek miatt őket nem lehet azzal büntetni, hogy egész egyszerűen nem kapják meg a jogos jussukat. A Magyar Országgyűlés nem mehet szembe ezen települések érintett polgáraival, ez egész egyszerűen abszurd. Értük kellene jogszabályokat hoznunk, nem velük szemben. Tehát hangsúlyozom: ha ezen problémahalmaz nem állna fenn, akkor nem lenne probléma ezzel a jo gszabállyal. Pócs János képviselőtársam pedig olyan érveket hoz, hogy az MSZP mit mulasztott el a saját kormányzása alatt. Ezt valóban órákig lehetne sorolni, de amit ők elmulasztottak, azt meg most önök lenullázzák, nem pedig megoldják. Tehát ez nem érv, egész egyszerűen. És nem értem ezt a sürgősséget sem. Amikor először bejött a jogszabály, akkor világos volt, hogy mit akartak. Szerették volna ezeket a földeket is az NFA kezelésébe venni, hogy aztán privatizálják a haverjaiknak ezeket a földterületeket. Nem tudom, hogy ott helyben éppen kinek vagy miért állt ez érdekében, de akkor még az önök aljas politikai szándékuk alapján még meg is lehetett volna magyarázni, hogy miért kell ezt ilyen gyorsan végigverni. De azóta Áder köztársasági elnök úr visszadobta a jogszabályt, meghiúsította az önök terveit, mert állítólag a privatizáció le lesz állítva, hiszen pénteken majd pont erről fogunk itt a Házban tárgyalni. Innentől kezdve meg végképp nem értem, hogy mitől lett ez a jogszabály ilyen sürgős. Ha a lelkiisme retükre hallgatnak, ha figyelembe veszik a solymári polgároknak az érdekeit, akkor most, 13 órakor leszavazzuk ezt a jogszabály, végigvisszük az ő ügyeiket tisztességesen, becsületesen, ahogy azt egyébként megkívánná mindannyiunk becsülete, és azok után ho zunk aztán egy jogszabályt, ami lezárja valami hasonló módon a kárpótlást. Nem értem, hogy miért lehet érdeke a Magyar Országgyűlés többségének, hogy tönkretegyük ezeket az embereket. Nem értem tényleg, hogy honnan veszik önök ehhez a bátorságot. Nagyon sa jnálom, hogy miniszter és államtitkár urak - Lázár Jánosról és Völner Pálról beszélek, akik szintén előterjesztők - most nem mertek bejönni, és nem mernek ezeknek az embereknek a szemébe nézni. Megint Pócs Jánossal vitetik el a balhét, mint általában a kén yes ügyeket. Elhiszem, hogy ön mindent elbír, de egy ilyen súlyú kérdésben azért szerintem elvárható lett volna, hogy az aláíró miniszter úr is jelen legyen, és vállalja ezt arccal és névvel. (Pócs János jobbikos képviselőkkel beszélget.) Ez elfogadhatatla n. Fontolják meg, 13 óráig még van időnk, és utána konszenzussal, közösen minden parlamenti párt, hozzunk egy olyan döntést, ami lezárja a kárpótlást, de csak akkor, ha ezek az emberek végre hozzájutnak jogos jussukhoz.
