Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
797 kis- és középvállalkozásoknak, mert nagyobb versenyhátrányba kerülnek a saját országukban. A Fideszkormány már mindent megtett eddig ezért, hiszen a külföldi nagyvállalatokkal kötött stratégiai partnerségek, a támogatások elosztá sa és a szakképzés átalakítása sem a kis- és középvállalkozásokat szolgálta. A CETA támogatásával, ki kell mondani, a kormány az utolsó szöget is beveri a magyar kis- és középvállalkozások koporsójába. A CETA árt a magyar dolgozóknak. Azzal, hogy az egyezm ény gazdasági szinten teljesen kiszolgáltatottá teszi az országot, nem lesz esély kilépni a lefelé tartó bérversenyből. A CETA elfogadása után tovább fogja erősíteni a társadalom szétszakítását, növelni fogja a dolgozói szegénységet, és a mostaninál magasa bb szintre emeli a kivándorlást. A CETA árt a magyar embernek. Hiszen ahhoz vezet, hogy megszűnjön Magyarország GMOmentessége, ezáltal szabad utat enged annak, hogy bármelyik magyar család asztalára rossz minőségű, egészségtelen élelmiszer kerüljön. Veszé lyezteti az élelmiszerbiztonságot és a környezetvédelmi normákat, fittyet hány az Európai Unió egyik fő alapelvére: az elővigyázatosság elvére. A CETA elfogadásával a magyar kormány végső soron lemond a nemzeti önrendelkezésről is. A KanadaEU aláírásra v áró egyezmény tartalmazza az antidemokratikus befektetőállam vitarendezési mechanizmust, kicsit átalakított formában, az úgynevezett befektetési bírósági rendszert. Ezzel tovább perelhetők lesznek a kormányok, ha a befektető úgy véli, hogy a jövőbeni prof itját bizonyos egészségvédelmi vagy környezetvédelmi szabályok veszélyeztetik. Bár szerepel a CETAban a kormányok szabályozáshoz való joga, de ez rosszul definiált és szabadon értelmezhető az egyezményben. Szélesre tárja a kaput az indokolatlan pereskedés előtt „a befektetők jogos elvárása” fogalmának bevezetésével, ráadásul a döntőbírák nem az esetektől függetlenül fizetett állandó bírák lesznek. A jogászok arra is felhívták a figyelmet, hogy a befektetési bírósági rendszer az európai és a hazai joggal is ellentétes. Jogellenes, mivel diszkriminatívan különleges jogokat ad a Kanadában bejegyzett cégeknek az európai uniós cégekkel szemben, és kivezeti a bírósági eljárásokat az európai jogrendszerből, ezzel magasabb joghatóságot adva a döntőbíróknak az Európ ai Bíróságnál. Ennek értelmében a külföldi nagyvállalatok antidemokratikus bíróságokon kényszeríthetik majd rá az akaratukat a magyar államra. A magyar kormány, ha aláírja az egyezményt, akkor lemond arról, hogy megvédje a magyar embereket és a magyar kis- és középvállalkozásokat a külföldi nagyvállalatokkal szemben. A kormány most tehet az önrendelkezésért, a magyar emberek jobb létéért. Elvárjuk, hogy mondjon nemet a CETAra. Köszönöm a figyelmet. (Közbeszólás az LMP és a Jobbik soraiból: Úgy van! - Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, frakcióvezető asszony. A választ Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr fogja megadni. Parancsoljon, miniszter úr! SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm szépen, hogy ezt a témát volt kedves itt a mai napon napirend előtt is felvetni, ugyanis azt gondolom, hogy a magyar külgazdaság szempontjából egy rendkívül fontos dön tés előtt áll az Országgyűlés, azonban azt is látni kell, hogy ez a fontos döntések közül csak az első lesz, mert amennyiben az Országgyűlés megadja a lehetőséget arra, hogy Magyarország is hozzájáruljon az Európai UnióKanada szabadkereskedelmi megállapod ás aláírásához (Dr. Szél Bernadett: Amivel eláruljátok Magyarországot!) , akkor onnantól kezdve a ratifikációs folyamat megindul, és az ügy legalább még egyszer vissza kell hogy kerüljön a Magyar Országgyűlés elé. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képvis elő Asszony! A helyzet a következő: Magyarország egy nyitott gazdasággal rendelkező ország, ezt mindannyian tudjuk. Az export/GDP mutatónk bőven 90 százalék fölött van, a Magyarországra beáramló külföldi közvetlen működő tőke alapvetően határozza meg a mag yar nemzetgazdaság teljesítményét. (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) Ha önök megnézik azt, hogy jelenleg a világban milyen gazdasági folyamatok zajlanak, akkor nyilvánvalóan
