Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 10. hétfő (172. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
757 Áttérnék az utolsó gondolatra, a miről szerettem volna beszélni, ez pedig az, amiről Sallai R. Benedek képviselőtársam is beszélt, hogy mi is a feladata az ombudsmannak. Az a feladata, hogy minél szélesebb társadalmi réteget képviseljen, akár az országgal szemben azért, hogy az állampolgá ri jogait érvényesítse. Mi ezt mondtuk el. Számtalanszor jeleztük már az ombudsman úrnak, illetve a hivatalnak is azt a problémát, hogy amióta itt a kétharmados többséggel az előző parlamenti ciklusban elvételre került az egyes magánszemélyek vagy akár egy es országgyűlési képviselők utólagos normakontrollhoz való joga, tehát hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon utólagos normakontrollért akár bármelyik országgyűlési képviselő vagy akár bármelyik ember, és mivel elő lett írva egy komoly létszám, amire sajnos egy parlamenti frakció sem képes önállóan, hogy ilyen utólagos normakontrollt kezdeményezzen, akkor azt mondjuk, hogy ezt a szerepet bizony az ombudsmani hivatalnak kellett volna átvenni. Hiszen ez az állampolgárok alapvető jogait biztosítaná, és ebben az esetben lehet csak fordulni az Alkotmánybírósághoz, ha ezek a jogok sérülnek, és egyébként jogszabályellenes, magasabb rendű jogszabályba ütközik az a jogi norma, illetve az Alaptörvénybe ütközik az a jogi norma, ami megszületik. Azt gondoljuk, hogy sokka l több esetben kellett volna ezt a jogát gyakorolnia az ombudsmannak. Sokkal többször kellett volna utólagos normakontrollért fordulni az Alkotmánybírósághoz, és ebben az esetben ott valóban tudná érvényesíteni, ráadásul hathatósan tudná érvényesíteni, mer t egyébként ajánlásokat fogalmaz meg, azonban az Alkotmánybíróság segítségével akár egy szélesebb társadalmi réteget érintő, negatív szabályozás esetén is tudna hathatós segítséget nyújtani. Hiszen az Alkotmánybíróságnak joga van ahhoz, hogy hatályon kívül helyezzen jogszabályokat, és így több jogot tudna gyakorolni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, Gyüre képviselő úr. Megadom a szót Teleki László képviselő úrnak. TELEKI LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Nem szere tném már húzni az időt, csak abszolút egyetértek Rubovszky György elnök úrral, mert lefolytattuk ezt a vitát. Nagyon tisztelem elnök urat, tehát nem is vitatkoznék vele, de az ellenzéknek az a dolga, hogy minél többször mondja el, hogy milyen problémákat l át, mert azt a szűk mezsgyét, amit kap lehetőségként az ellenzék, minden esetben ki kell használni. Én most ezt tettem, és ezt teszem ebben a két percben, mert azt gondolom, hogy az a probléma, ami van Magyarországon, és a jelentés is rámutat, hogy mennyiv el növekedett az elmúlt időszakban azoknak a száma, akik különböző dolog miatt az ombudsmanhoz fordulnak, ez azt jelenti, hogy valami nagy probléma van az országban. Ezért az számomra természetes, hogy ilyenkor szót kell emelnem. Nagyon sajnálom, hogy Fark as Flórián a Fidesz padsoraiból hiányzik és Farkas Félix, a szószóló is, mert azt gondolom, hogy nekik nagyon fontos lenne, hogy itt legyenek, és a legnagyobb kisebbséget képviseljék itt ma, a parlamenten belül, mert ez lenne a dolguk nekik is. De hát lelk ük rajta, hogy miért nincsenek itt. Gyüre Csaba képviselőtársamnak csak egyetlenegy dolgot mondanék. Abban az esetben, amikor a Gandhi Gimnáziumról van szó, nem mondjuk, hogy szegregáció van. Mert a szülők és a gyerekek is azt mondják, hogy nagyon szívesen odajáratják a gyerekeiket, és innentől kezdve azt nem tartja senki szegregált oktatási formának. Viszont abban az esetben, nemcsak romaügyben, de a szegénység kérdése felvetődik, és az egyik szülő el tudja vinni 2030 kilométerre a gyerekét egy jobb oktat ási intézménybe, a szegényebbek pedig, ezek között a romák is ott vannak, ott maradnak, azok, ha tetszik, ha nem, szegregált oktatási rendszerekké növik ki magukat. Nem lesz olyan oktatás, ami további lehetőségeket biztosítana a továbbtanulásra.
