Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak

2016. október 10. hétfő (172. szám) - Pintér Tamás (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Miért vérezteti ki a kormány a szakképzést Magyarországon?” címmel - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:

704 lehetőségétől, elveszik tőlük az önképzés és az átképzés perspektíváját, ezáltal nem sajátíthatják el a

gazdaság változásaihoz való alkalmazkodás képességét. Napjainkban lassan elviselhetetlen mértékeket ölt a szakmunkáshiány hazánkban. Vannak olyan

szakterületek, ahol a munkáltatók alig vagy egyáltalán nem találnak megfelelő szakembereket. A

legkevésbé népszerűbb szakmacsoportok listája szinte teljesen összecseng a jelenlegi hiányszakmák

névsorával. Ez p

edig arra bizonyíték, hogy az érintett szakmaterületeken nem sikerült érdemi

megoldást találni a szakmunkáshiányra, és a probléma egyre égetőbb. Ez a folyamat hosszú, de már

rövid távon is káros a magyar gazdaságra nézve. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A következő kérdéseimre várom megtisztelő

válaszát. Mivel kívánja motiválni a kormány a diákokat a hiányszakmákba való jelentkezésre,

továbbá miért külföldről hoznának szakembereket a hiányszakmákba, miközben itthon egyre kevesebben jelentkeznek a szakközépiskolákba? Köszönöm szépen.

(Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK

: Megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak. Parancsoljon! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár

: Köszönöm szé

pen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar

kormány elkötelezett egy olyan, a gazdaság igényeire alapozó szakképzési rendszer kialakítása

mellett, amely a szakképzési tanulmányok befejezését követően széles körű munkalehetőség

et, és

mellette megélhetést is biztosít a szakképzett munkaerőnek. Még mielőtt kérdéseire és felvetéseire reagálnék és válaszolnék, szeretném leszögezni, hogy a

nem végleges beiskolázási adatok cáfolják azt, amit ön elmondott, mert összességében körülbelül 70 százalékra telítődött fel a szakképzés a kapacitások arányait figyelembe véve. Természetesen ebbe

bele kell érteni azt is, hogy azok az intézkedések, amelyek a szakképzésbe való bevonzását segítik a

fiataloknak vagy éppen már a második szakmát is elsaj

átítani akaró, szakképzettséggel rendelkező

embereknek, segítik a szakképzési intézményekbe való beiratkozásukat; és a második szakképzés

ingyenes lesz, és megemeltük az első szakképzési szakma megszerzésének lehetőségét 21ről 25

évre. Ez azt jelenti, hog

y egyre többen tudnak a szakképzésben részt venni, valamint a technikusi

képzést is korszerűsítettük. (14.50) Ezen túl az ösztöndíjrendszer is jelentős mértékben megújult. S ez mindjárt a kérdésére választ is

ad, hogy olyan jelentős mértékben bővítettük a

hiányszakmákban az ösztöndíj megszerzésének,

hozzájutásának a lehetőségét, ami reményeink szerint a következő időszakban jelentős létszámban

fogja vonzani a diákokat a szakképző intézményekbe. Ez azt jelenti, hogy az idei tanévtől bevezetett

új Szabóky Ado

lf szakképzési ösztöndíjrendszer már jelentősen több, megyénként 2020 hiányszakmában nyújt támogatást. Hangsúlyozom, megyénként fogják tehát meghatározni azt az

húsz hiányszakképesítést, amely biztosítja a hiányszakképesítés területén tanuló diákoknak a

z ösztöndíjat, amelynek mértéke az érettségire épülő hiányszakképesítések esetén akár az 50 ezer

forint/hó ösztöndíjat is elérheti. Így a következő években várhatóan 3035 ezerre emelkedhet a szakképzési ösztöndíjjal támogatott tanulók száma. Ennek eredmé

nyeképpen reméljük, hogy az az 5

százalékos, pontosabban 5 százalék alatti munkanélküliségi mutató, ami jelen pillanatban érvényes, a

későbbiekben tovább fog csökkenni. Azt mondta, hogy a közismereti tárgyak vagy éppen a természettudományos tárgyak képzése alacsony, és ez nehezíti a továbbtanulás lehetőségét a szakképzésben tanulók számára. Szeretném

felhívni a figyelmét, az átalakítás során pontosan figyeltünk arra, hogy ne egy zsákutca legyen azon

fiatalok számára a szakképző intézményben való tanulás, ak

ik ide jelentkeznek, ugyanis mindegyik intézménytípusból biztosított a továbbtanulás lehetősége. Azt ugyanis elfelejtettem mondani, hogy a

szakgimnáziumokban az érettségi tantárgyakat teljes óraszámban tanulják a diákok, a szakképző

iskolában viszont, miut

án megszerezte a szakmunkásbizonyítványát hároméves tanulmány során,